Egymásnak esik Fidesz és Jobbik. A kapuk előtt
Langyos a kampány, amikor a szocialisták elnöke azt kéri a nyomozó hatóságoktól, derítsék ki, hogy az ellenük merényleteket tervező, sőt, a vád szerint elkövető szervezet katonai szárnyának vezetője, a Jobbik által nagyra tartott Budaházy György kitől kapta a politikai utasításokat?
Bayer Zsolt sem langyos, amikor a Magyar Hírlapban nekimegy Vona Gábornak, aki szerinte (mondjuk mi úgy, valami mocskos lében) összemos minden pártot, amelynek köze volt az elcsalt rendszerváltás után a hatalomhoz, majd válaszként a Jobbik elnöke keményen a Fideszre támad, amiért 2006 őszén nem csinált forradalmat, Bayer pedig legyint, mondván, „Mindegy, Gábor. Ennek sincs semmi értelme, csak valakinek egyszer azért el kell mondania, nehogy azt higgyétek, félelmetesek vagytok. Vagytok, akik vagytok. ...(Szánalmas)”
Vona Orbán Viktornak válaszol, hiszen szerinte ő mondja tollba az ilyen cikkeket, de nemcsak ezért gyávázza le, hanem elsősorban azért, mert nem állt a nép élére, amikor kellett, mert egy jobb-liberális pártot csinál, de nem baj, ha kint a Kossuth téren nem, majd májusban benn a Parlamentben találkoznak, ahol eljön a hitvallás ideje. Vona öt fontos témát sorol fel e tekintetben, persze cigányokkal, akik bűnöznek, izraeliekkel, akik fölvásárolnak. Mindegy, mit, lényeg, hogy izraeliek.
Kicsit megnyugodhatna ehhez képest az ember, olvasva, hogy Makovecz Imre, aki önmaga egy organikus világító torony a jobboldalon, a Heti Válaszban a legkeményebb vádakkal illeti Vonát – nem tartja szavát, s különös módon a rendőrök épp abban az ütemben rontottak rá az emberekre 2006-ban, ahogy ő álnok mód a szószékre lépett –, de rögtön utána a dermedelem: Makovecz szerint nem kétharmad kell ide, hanem kormányzó jogkörök Orbán Viktornak.
Kint a kapuk előtt tehát már egymásnak esik a Fidesz és a Jobbik, bent azonban másként esik a szó. Tarlós István, a Fidesz első számú budapesti politikusa kampánygyűlésein azt mondja, legfeljebb a módszerekben térnek el a Jobbiktól, a problémafelvetésben és a programban kevéssé. Ki tudja, mire gondol? Arra, hogy a Jobbik, ha a földeladás moratóriumát nem lehet 2011 után fenntartani, akár ki is lépne az Európai Unióból? A visszamenőleges elszámoltatásokra? Másra nehezen. Tekintsük például a Jobbik egészségügyi programját: „Korcsoportonként felmérjük az egészséggel kapcsolatos egyéni, családi, közösségi és társadalmi szükségleteket. Folyamatosan értékeljük az egészséget fenyegető kockázatokat, és meghatározzuk a kockázatkezelés módozatait. A fentiek alapján, több időtávra kiterjedően, egy Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Terv keretében meghatározzuk az egészségügy ellátási szintjeit, az ellátás tényleges költségeit, a bérköltségeket is beleértve.” Erre? Lényegében ennyi. Semmi. Se problémafelvetés, se megoldás.
Illeszkedik. Nem langyos ez a kampány: dermesztően hideg.