Bős újra: víz helyett fenékküszöb?
A Bős–Nagymaros-ügyben a magyar és a szlovák illetékesek között – hosszabb megszakításokkal – évek óta zajló tárgyalások utolsó előtti érdemi fordulóján, 2008. augusztus 12-én Komáromban a felek megállapodtak, hogy 2009. december 22-ig egy megvalósíthatósági tanulmányt készítenek a Szigetköz rehabilitációjáról. Az egyezség része volt, hogy a tanulmány alapján közös stratégiai környezeti vizsgálat (SEA) készül. A megállapodás szerint ezek az anyagok lennének a hágai bírósági ítélet miatt kötendő kétoldalú szerződés alapdokumentumai. (Valójában a tanulmányt már 2009 nyarára össze kellett volna állítani, hogy az év végére elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe be lehessen illeszteni).
A komáromi megállapodást ugyan mindkét ország képviselői aláírták, de azóta szinte semmilyen előrelépés nem történt. A szlovák fél tavaly ősszel megüzente, hogy ők nem dolgoznak a saját anyagaikon,mert a kormányuk nem adott rá támogatást. 2009. december 15-én újabb kétoldalú tárgyalásra került sor, amin a magyar szaktárca képviselője, Erdey György szakállamtitkár úgy fogalmazott: a közös munka kudarcba fulladt. Az ülés jegyzőkönyve azt tartalmazza, hogy „a felek nem fogják a Bős–Nagymaros Projekt hatásterületére vonatkozó egyeztetett intézkedési tervüket az Európai Unió által megszabott határidőre benyújtani… A Nemzetközi Bíróság ítéletének értelmezésében nem jutottunk előbbre, és nem érkezett a korábbi pozícióktól eltérő javaslat sem.”
Szerepel a közös megállapodásban az is, hogy amennyiben a szóban forgó dokumentumokat a felek december 22-ig nem fogadják el, akkor a közös stratégiai környezeti vizsgálati eljárás megszűnik. Ehhez képest meglepő, hogy – lapunk megerősített információi szerint – a zöldtárca tegnap magyar megvalósíthatósági tanulmányt juttatott el a szlovák félnek. Mint megtudtuk, az angol nyelvű szöveget szakértői szintű munkaanyagnak – és nem kormányzati álláspontnak – szánják, ám a tervezet konkrét javaslatokat tartalmaz a szigetközi vízpótlásról. Úgy tudjuk, a dokumentumban a Szigetköz vízpótlásának megoldására – az Öreg-Dunába juttatandó nagyobb vízmennyiség helyett – 3+5 mobil dunai fenékküszöb szerepel (a mobilitás a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindegyiken lesz kishajózsilip és hallépcső).
Lapunk információi szerint a jelentősebb hazai környezet- és természetvédő szervezetek az ügy miatt közös tiltakozó fellépésre készülnek. Elsősorban azt sérelmezik, hogy a magyar javaslat szövegét még a hazai államigazgatásban sem ismerik, a korábban beígért széles körű nyilvánosság és társadalmi vita pedig teljes egészében elmaradt. Ugyanakkor azt is jelezni kívánják: álláspontjuk szerint a szaktárcának a határidő lejárta után nem volt joga eljuttatni a titkos tartalmú megvalósíthatósági tanulmányt a szlovákoknak.