Az építészek a budapesti olimpiáért szurkolnak
Már megint az utolsó pillanatban vagyunk. Ha sikerrel szeretnénk indulni az Európai Unió következő pénzügyi szakaszának Duna-régió fejlesztését célzó pályázatain, akkor még az idén ki kellene írni az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) által felügyelt nemzetközi, nyílt, kétfordulós várostervezési és építészeti pályázatot a budai és a pesti Duna-part rendezésére, az alsó és felső rakpartok Margit, illetve Petőfi híd közé eső területeinek közcélú hasznosítására. Egy ilyen nagyszabású program átfutási ideje ugyanis legalább 14 hónap. A tender célja korántsem a szimpla tervgyűjtés, sokkal inkább olyan műszaki, gazdaságossági számításokkal és szabályozási menetrenddel alátámasztott projektek készítésének ösztönzése, amelyek révén valódi kapcsolat teremtődhet a folyó és a város között. Ennek része lehetne a hajóközlekedés beillesztése a városi forgalomba, méghozzá ugyanolyan rétegződéssel.
Így a menetrend szerinti járatok mellett a vízi taxik, a séta- és teherhajók, illetve magánjárművek együtt segítenék a szárazföldi közlekedést – magyarázza a tenderkiírást immáron öt éve szorgalmazó Janesch Péter építész. – Kár lenne veszni hagyni azt a fejlesztési lehetőséget, amelyet a Duna mente deklarált uniós fejlesztési céllá válása teremt számunkra, hiszen potenciális nyertesei vagyunk minden ilyen tendernek. Budapest minden érintett városnál szorosabban kapcsolódik a folyóhoz. A baj csak az, hogy ez egyelőre legfeljebb a Google Earth-ön látszik. Közelebbről nézve ugyanis egy gyorsforgalmi út zárja el a várost a folyótól.
– Egy ilyen nagyszabású pályázat ráirányíthatná a nemzetközi figyelmet Budapestre, ami a megvalósításhoz szükséges pénzügyi orientációt is elősegíthetné. Ráadásul fontos vezérfonala lehetne a válságból való kiútkeresésnek. A folyópartok meghódításának fontos színtere lehetne például az óbudai gázgyár területe, ahol a Graphisoft Park támogatásával új tudományos park jöhetne létre – kapcsolódott ehhez Kálmán Ernő, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a pénteken megrendezett építészkongresszuson.
A Magyar Építészek III. Világtalálkozójának előadói a kiútkeresés mellett a hagyomány és a válság adta kérdésekre kerestek választ. Az előadásokból úgy tűnt, hogy a kilábalás kulcsa egy nagy nemzeti összefogást igénylő programban rejtezik. Ilyen lehetne az országokon átívelő Duna-stratégia, amelyet az Európai Unió jövő évi soros elnökeként Magyarország terjeszthetne elő, illetve az olimpia. Egy ilyen hatalmas sportesemény már az előkészítés időszakában kedvező folyamatokat indíthatna el Budapesten és a 2012-ben ötkarikás játékokat rendező London reményei szerint az utójáték is a város javára fordítható. A fenntartható fejlesztés jegyében ugyanis részben visszabontható-átépíthető csarnokokat és létesítményeket közösségi célra hasznosítanák. De a színhelyül kiválasztott lerobbant városnegyed revitalizációja már önmagában is nyeremény. Budapest pályázatának egyik erőssége lehetne a játékok befogadása a városba, így az olimpia hatása a millenniumi építkezésekhez hasonló nyomot hagyhatna fővárosunk arculatán. Kálmán Ernő szerint mindegy mi a cél, csak legyen végre valami, amely mentén közösen kezdünk el gondolkodni.
Törvényre várva
A Budapesti Olimpiai Mozgalmat Magyarország vezető vállalatai és üzletemberei hozták létre három évvel ezelőtt. A megvalósíthatósági tanulmány 5100 milliárd forintra becsülte a várható költségeket. Kizárólag az olimpiához köthető költség „csak” 518 milliárd forint, amely magában foglalja a pályázás, a rendezés, a szükséges sportlétesítmények árát. Az összeg jelentős részét csak a játékok biztos elnyerése után, 2013-tól kellene elkölteni. A fennmaradó 4582 milliárd forintot a tömegközlekedési és infrastrukturális fejlesztések adják.
Az olimpiával kapcsolatos állami teher a várható költségvetési kiadások 2,4 százaléka lenne. Hazai fejlesztésére viszont közel 7000 milliárd forint uniós forrás hívható le.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben egyhangúlag támogatta a 2020-as olimpiai törvény tervezetét, ám a parlament még nem tárgyalta azt. A magyar lakosság háromnegyede támogatja a 2020-as olimpia megpályázását. (Sz. A. A.)
