Krizsó leváltásával a múlt elkezdődött

A sokak által emlegetett, de valószínűleg csak kevesek által olvasott kötcsei beszédben Orbán Viktor nemcsak a 15–20 évig hatalmon maradó nagy kormányzópárt tervéről beszélt, és nem is csak arról a kifinomult demokratikus gondolatról, amely szerint a vitákat majd „benn tartjuk az elit szűk köreiben, ahol a helye van” (ha innen nézzük, a választási program titkolása teljesen következetes), hanem megfogalmazott egy olyan ideológiát, amely ennek az új elitnek a létrehozását legitimálhatja.

Orbán kifejtette, hogy az elmúlt években nemcsak a két kormánypárt politikája, hanem a baloldali és liberális értelmiség is csődöt mondott:

„…nem egyszerűen arról van szó, hogy egyfajta kormányzati leszereplés következett be a baloldalon, hanem a kormányzati leszereplés egyúttal diszkreditálta a szociálliberális értékrendű kultúrateremtő közösséget is”.

E nézet szerint a baloldali és liberális világnézetű értelmiségiek, függetlenül a köztük lévő vitáktól, az MSZP-t és az SZDSZ-t illető kritikáiktól, a politikától való elfordulásuktól, egy homogén tömeget alkotnak, a kormány pedig nem más, mint az ő élcsapatuk és lényegük kifejezője. Az élcsapatelméletből természetesen az következik, hogy áprilisban nem csupán a kormánynak kell távoznia, hanem a vele azonosított értelmiségnek is. Új föld kell a veteményesbe, hiszen az országromboló kormányzat satnya kórója a régiből nőtt ki. Új elit kell a kultúrában, a médiában – ennek a cserének szükségszerű és Magyarországon jól ismert módja, hogy a kormányváltás a nyugati országokra jellemző mértéknél messze szélesebb körre terjeszti ki a személyi változásokat. Aminek olyanok is áldozatul esnek, akik ugyan nem tolták a távozó kormány szekerét, csak éppen annak hivatali ideje alatt kerültek kívánatos pozícióba. Ők a szent háború járulékos veszteségei. Talán a hadvezérek sem tudják megmondani, mi a baj velük, de a megtartásuk, azaz a folyamatosság a gyengeség jele, és a kiéhezett utódjelöltek elégedetlenségének oka lehetne.

Krizsó Szilvia az egyik első áldozat. Leváltása a köztelevízió választási műsorának éléről nem magyarázható (nem is próbálják magyarázni). Egyrészt felkészült, okos, higgadt riporter, akinek a tevékenységével szemben egyik párt sem emelt nyilvánosan panaszt (nem mintha ennek jelentősége lenne egy demokráciában). Másrészt, a választási műsor a szavazás után indul, befolyásolni az eredményeket nem tudja. Itt alighanem szimbólumról van szó. Aki ezt az intézkedést kitalálta, arra gondolhatott, hogy az új korszak beköszöntét ne zavarják a régi arcok. Jöjjenek inkább a még régebbiek, akiknek a 2002-es választások idejéből az MTV érintett kollektívájának tagjaként nemzetközi bizonyítványuk is van a pártosságról az EBESZ-től. Így a most ismét kinevezett Feledy Péternek és Dobos Menyhértnek is. A sokat emlegetett emberek pedig csak érezzék, hogy a jövő aznap kezdődik. A változás elindult. A köztévé régi-új vezetésének az sem nagy ár, ha a „demokrácia ünnepét” nem a politikához értő újságírókkal, hanem sportriporterekkel közvetíti. Hiszen, ugye, Hajrá Magyarország! Hajrá, egész pályás letámadás!

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.