Megelégelte a BRFK vezetése a BKV önfényezését a sajtóban. Jelesül azt, hogy a vállalat szinte hetente jelenti be, hány újabb gyanús szerződés miatt tett feljelentést, s hogy a belső ellenőrzés milyen keményen dolgozik a múltban elkövetett bűntettek feltárásán. Egy január 22-i BKV-nyilatkozat szerint már akkor tíz feljelentést küldött a közlekedési vállalat a rendőrségre. Február 8-án már azt közölték, huszonhét feljelentést adott át a vállalat a rendőrségnek. Nemrég újabb harminc feljelentéstől volt hangos a média. A BRFK, miként azt Bodnár Zsolt dandártábornok, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese elmondta, 2009. július 29-én kezdett nyomozást a vállalat gyanús tanácsadói szerződései és végkielégítései ügyé ben. Augusztus 10-én ehhez az ügyhöz egyesítették Kocsis István vezérigazgatónak a BKV volt humánpolitikai igazgatója mintegy kilencvenmillió forintos végkielégítése ügyében tett feljelentését.

A rendőrök elmentek a dokumentumokért a BKV székházába

– A BKV-tól összesen tizenkét feljelentést kaptunk a nyomozás érdemi kezdete, vagyis azóta, amióta a médiában hetente hallhatjuk, hogy éppen hány szerződés vagy gyanús végkielégítés ügyében készülnek feljelentést tenni – mondta lapunknak Bodnár Zsolt. (Ugyanezen idő alatt a BKV-s nyilatkozatok szerint 57 feljelentést kellett volna kapnia a BRFK-nak.) – A nyilatkozatok olyan ügyeket is felemlegetnek, amelyekben már rég nyomozunk. A sajtóban a napokban bemutatott 100 milliós békásmegyeri utastájékoztató ügyében már számos tanút kihallgattunk, amikor a BKV feljelentése megérkezett – tette hozzá a tábornok.

Emlékeztetőül: december közepén Bodnár éppen egy lapunknak adott nyilatkozatában figyelmeztette a BKV-t, ha nem adják át önként a rendőrségnek a nyomozáshoz kért dokumentumokat, „elmennek értük, és házkutatás keretében lefoglalják, és elviszik maguk azokat”. Bodnár Zsolt akkor arról is beszélt, hogy a közlekedési vállalat az addig átadott dokumentumokat rendezetlenül, ömlesztve küldte meg a BRFK-nak. „Ekkora kupleráj volt a közlekedési vállalatnál”, jegyezte meg a tábornok, aki akkor még valószínűtlennek tartotta, hogy a BKV a nyomozás lassítása vagy más megfontolásból nem adja át a tőle elvárható gyorsasággal a kért iratokat. A BKV akkor „a fénymásoló-kapacitás szűkösségével” magyarázta a lassú iratátadást. Bodnár most elismerte: két hete nem Antal Attila, a vállalat volt vezérigazgatójának őrizetbe vételét előkészítendő tartott házkutatást a BRFK a BKV Akácfa utcai központjában, hanem azért, mert a nyomozás adatai alapján úgy ítélték meg, az ígéretek ellenére nem kaptak meg mindent, amit kértek.

A BRFK tehát beváltotta fenyegetését: a nyomozók mentek el a bizonyítékokért. – Hivatalból nem mondhatok olyat, hogy ne tegyen több feljelentést a BKV, mert most már minden dokumentum a rendelkezésünkre áll – jegyezte meg a tábornok. – Nem zárhatom ki azonban, hogy a BKV belső vizsgálata fényt derít még olyan törvénysértésekre, amelyek eddig elkerülték a figyelmünket. Azonban a tanácsadói szerződések és végkielégítések ügyében a bizonyítékokat már megkaptuk vagy megszereztük. A feladat most már „csak annyi”, hogy megtaláljuk a kifizetésekhez tartozó szerződéseket, teljesítésigazolásokat és büntetőjogilag értékeljük az iratokat.

Bodnár leszögezte: a BRFK nem feljelentéseket és azok harsány kommunikációját várja a BKV-tól, hanem azokat az iratokat, amelyeket október óta kérnek és mindmáig nem kaptak meg maradéktalanul.

A rendőrség igazságügyi szakértők szakvéleménye (és nem a BKV feljelentései) alapján foglal majd állást arról, melyik szerződés minősíthető (jogilag) irreálisan drágának vagy éppen a BKV számára teljességgel feleslegesnek. A nyomozás jelenleg több szálon zajlik. Külön-külön vizsgálják a különböző tanácsadói és a kommunikációs szerződéseket, valamint a végkielégítéseket.