A menedzsment korábban felajánlotta, hogy az idén is befizetik a felmondott kollektív szerződésben rögzített 3 százalékos önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztári hozzájárulást, ami 1,7 milliárd forintos pluszkiadás lett volna. Ez ugyan egyszeri vállalás, de többre nincs pénz. Kocsis szerint a személyes bér jellegű juttatásokat amúgy sem lehet kőbe vésni, hiszen az a cég mindenkori gazdasági helyzetétől függ. A BKV által felajánlott új kollektív szerződéssel egyébként a tiltakozók fejenként nettó ötszázezer forinttal kapnának többet évente, mint ha annak hiányában, csak a munka törvénykönyve szerint jutnának járandóságukhoz.

Arra a kérdésre, magához kérette-e Bajnai Gordon kormányfő, a vezérigazgató azt mondja: a hír nem igaz, de telefonon mindennap tájékoztatja a miniszterelnököt a fejleményekről. Kocsis István arról is beszámolt: szakértői csoportot kért fel, hogy megtalálják az utazóközönség kártalanításának módját. Javaslatukat a jövő hét elején teszik közzé. Munkatársunk megkérdezte a vezérigazgatót, mit gondol az ellenzék azon állításáról, hogy a sztrájkolók mögött befolyásos szocialista politikusok állnak. A válasz: „a szakszervezetek két csoportra szakadtak. Jelentős érdekellentétek vannak közöttük. Könnyen el tudom képzelni, hogy mindegyik mögött állnak politikai pártfogók”.

Tegnap egyébként kétszer is tárgyalóasztalhoz ültek a BKV és a sztrájkot meghirdető szakszervezetek képviselői, ám megint csak nem jutottak egyezségre a kollektív szerződésről, így a munkabeszüntetés és a közlekedési káosz egyelőre folytatódik Budapesten.

A Medián közvélemény-kutató felmérése szerint a sztrájk a fővárosiak négyötödét akadályozza napi teendőinek ellátásában, a tiltakozó akciót mégis sokan elfogadhatónak tartják. A kialakult helyzetért a legtöbben a BKV vezetését, illetve a politikusokat hibáztatják.