A legtöbben a politikusokat és a BKV cégvezetését okolják

2010-01-16 BKV sztrájk

A BKV-sofőrök munkabeszüntetése a fővárosiak négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében, a sztrájkot mégis sokan elfogadhatónak tartják, és a kialakult helyzet miatt a legtöbben a BKV vezetését, illetve a politikusokat hibáztatják.

A fővárosiak szemében egyértelműen a BKV-sztrájk volt az elmúlt hetek legfontosabb közéleti, politikai eseménye: a megkérdezettek 76 százaléka említette, több mint két és félszer annyian, mint a további vezető híreket. Csaknem minden válaszadó tudta, hogy a sztrájk a buszközlekedést érinti, és a villamosokat is ötből négyen említették, míg a HÉV-ről és a metróról 19, illetve 12 százalék tudta úgy, hogy érintett a sztrájkban.

A sztrájk a megkérdezettek négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében (közülük minden másodikat jelentősen), emellett a döntő többség úgy gondolja, hogy a város életében is fennakadást okoz. (Egyébként a megkérdezettek 55 százaléka több százezerre, 22 százalék pedig több millióra becsülte a munkabeszüntetés miatt hátrányosan érintettek számát.) Ez érthető is, hiszen egy átlagos napon a megkérdezettek 72 százaléka használ valamilyen tömegközlekedési járművet. Ezen belül busszal 48, villamossal 36 százalék szokott utazni, ám az arányuk most, a munkabeszüntetés idejére 16-17 százalékra csökkent. Ezzel szemben számottevően nőtt az autósok és a gyalog közlekedők aránya, minden tizedik válaszadó a sztrájk idejére inkább otthon marad. A busz- és villamosvezetők sztrájkja a legtöbbek számára a közlekedés időtartamát is megváltoztatta: most a munkába vagy iskolába járóknak kevesebb mint háromtizede tud fél órán belül beérni, míg „békeidőben” ez az arány 62 százalék. A munkába járás átlagos időtartama bő félóráról 50 percre nőtt. Összességében a munkába vagy iskolába járók háromnegyede esetében nőtt az odautazásra fordított idő, átlagosan 24 perccel.

Ami a sztrájk okait illeti: bár a megkérdezettek kétharmada említette a béren kívüli juttatások problémáját, 46 százalék úgy tudja, a sofőrök béremelésért harcolnak, míg a mindennapi munkavégzés szabályozását 17 százalék említette, egyéb okokat (köztük a járműpark rossz állapotát) összesen 3 százalék említett. A béren kívüli juttatások mértéke miatt tartott munkabeszüntetés ezzel együtt is jócskán megosztja a közvéleményt: szinte ugyanannyian tartják elfogadhatatlannak, mint ahányan el tudják fogadni (50, illetve 46 százalék). Ezzel ellentétben a vasutasok szolidaritásból tartott sztrájkját már jóval kevesebben tolerálják: ezt a lépést csak minden harmadik válaszadó helyeselte.

A BKV-sztrájk megítélését leginkább a pártpreferencia befolyásolja: a Fidesz- és Jobbik-szavazók többsége (61, illetve 55 százaléka) elfogadhatónak tartja a munkabeszüntetést. A sztrájk miatt ugyanakkor a legtöbben (48 százalék) a cég vezetőségét tartják elsősorban felelősnek, további 39 százalék pedig a vezető politikusokat. A sztrájkoló BKV-dolgozókat mindössze 11 százalék (igaz, ezen belül az MSZP-szavazók 24 százaléka) hibáztatja.

A felmérést 2010. január 13-án készítette a Medián a főváros felnőtt népességét reprezentáló 600 fő telefonos megkérdezésével. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően –4-5 százalék. (Medián)

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.