Hagyó volt szóvivőjét meggyanúsították
Péntek reggel a lakásáról állították elő a BRFK gazdaságvédelmi nyomozói Horváth Évát, Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes volt szóvivőjét. Horváthot bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint Horváth 2008. február elseje és 2009. szeptember 18. között összesen 24 millió forint munkabért vett fel a BKV-tól, tényleges munkavégzés nélkül. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője szerint „magatartásával elősegítette” a kifizetést engedélyező BKV-s tisztviselők által elkövetett hűtlen kezelést.
Horváth nem tett vallomást, de védője, Gábor László az MTI-nek azt mondta, egy-két héten belül védence kész lesz válaszolni a nyomozók kérdéseire, mert nincs takargatnivalója.
A Népszabadság úgy tudja, a BKV számára rendkívül előnytelen szerződéseket és törvénysértő végkielégítéseket vizsgáló nyomozócsoport további gyanúsítottak kihallgatását tervezi a jövő héten. Nagy valószínűséggel kérdőre vonják azokat is, akik havi rendszerességgel engedélyezték a BKV-nál ténylegesen semmiféle érdemi munkát nem végző Horváth számára a bérkifizetést. A BVK gyanús pénzügyeit ismerő forrásunk szerint ezen a szálon abból a személyből is könnyen gyanúsított válhat, akiről kiderül, hogy közbenjárt a BKV-nál Horváth foglalkoztatása érdekében.
Mindeközben a Fővárosi Főügyészség úgy döntött: indítványozza Szalainé Szilágyi Eleonóra előzetes letartóztatását. A BKV volt humánpolitikai igazgatóját szerdán vette őrizetbe a rendőrség. Előzőleg a nyomozók átkutatták Szalainé otthonát, ahol számos dokumentumot, valamint számítógépet és adathordozókat foglaltak le. A főügyészség közleménye szerint „a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a még teljes mértékben fel nem derített cselekmények vonatkozásában megnehezítené az igen szerteágazó bizonyítást”.
A BRFK július 29-én, a KDNP fővárosi frakciójának feljelentése nyomán indított nyomozást a BKV számára kirívóan előnytelen szerződések és számos gyanús, több esetben nyilvánvalóan törvénytelen végkielégítés ügyében. Augusztus 10-én Kocsis István vezérigazgató feljelentése alapján indult eljárás Szalainé Szilágyi Eleonóra ügyében, aki, miután felvette 86 milliós végkielégítését, tovább dolgozhatott ott, ahol korábban. (A BRFK tájékoztatása szerint Szilágyiné, bár utalványozási joga nem volt, saját maga utalta ki önmagának a tetemes végkielégítést.)
A BKV-nál párhuzamosan több belső vizsgálat is indult. Az egyiket éppen Hagyó Miklós kezdeményezte.
Pontosan még ma sem tudni, mennyi pénz folyt el a BKV-nál a társaság számára előnytelen szerződések révén. A rendőrség már a nyomozás elején lefoglalta a kifizetési bizonylatokat, így azt már tudják, hogy mely cégek és magánszemélyek laptak pénzt a BKV-tól, és mennyit. A kérdés már csak az, hogy jogszerűen-e?
Azt már a BKV szerződéseiről és a tízmillió forintot meghaladó összegű végkielégítéseiről szóló belső vizsgálat is megállapította, hogy szinte minden második kontraktus előnytelen volt a vállalat számára. Elgondolkodtató ugyanakkor az is, hogy ezen időszakban 12, átlagosan alig több mint egy évig foglalkoztatott „szakember” együttesen nagyobb végkielégítést kapott, mint 51, 30 évnél is hosszabb ideje a BKV szolgálatában álló törzsgárdatag. Bosnyák Gyula stratégiai igazgató például csak egy évet dolgozott a vállalatnál, majd az úgynevezett paraméterkönyv bukása után 39 millió forint végkielégítéssel távozott a cégtől.
Trükkök sorával juttatta milliókhoz az amúgy a csőd szélén táncoló és milliárdos adósságot felhalmozó vállalat a kiválasztottakat. (Nagy valószínűséggel azt is a nyomozásnak kell majd tisztáznia, hogy kik kerülhettek a kiválasztottak közé, s ők milyen feltételek mellett kaphatták meg ezeket a juttatásokat, és mit kellett tenniük – esetleg elhallgatniuk – cserébe.) Volt, akit pár nappal a nyugdíjba vonulása előtt „rúgtak ki”, ezért „járt neki” a 25 milliós végkielégítés. Mások 365 napos felmondási idővel távozhattak. Arra is volt példa a BKV-nál, hogy a távozó dolgozónak annak ellenére fizettek a titoktartásért, hogy a szerződésében semmiféle titoktartási kötelezettség nem szerepelt. Nem egy esetben a határozatlan időre szóló munkaszerződést határozott idejűként kezelték, s aszerint fizettek az „idő előtt” elbocsátott (később visszafoglalkoztatott) dolgozóknak. A belső vizsgálat talált olyan, Romániában bejegyzett kommunikációs tanácsadó céget is a BKV szerződéses partnerei között, amelynek a tulajdonosa egy román asszony. Magyarországon csak kézbesítési megbízottja van, ő is vidéken él. Vajon mi lett a sorsa annak a pénznek, amit e cég „szolgáltatásaiért” fizettek ki?
A visszásságok többsége Antal Attila vezérigazgatóságának idejére esett. A Népszabadság korábban megkísérelte szóra bírni a jelenleg a Vértes Volánt irányító Antalt, de ő – mint mondta – a vizsgálatok befejezése előtt nem nyilatkozik.
Ma még megjósolni is nehéz lenne, hány gyanúsítottja lesz még a BKV-ügynek. Bűnszövetségben elkövetett csalás, hűtlen kezelés és vesztegetés gyanújával még decemberben őrizetbe vették a cég jogi igazgatóját, Sziebert Györgyöt, s vele együtt Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport jogi igazgatóját. Az ő ügyükben még a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) nyomoz, de információink szerint hamarosan az összes „BKV-s”, illetve a „BKV-t érintő” ügyet a BRFK gazdaságvédelmi osztályára teszik át.
Addig is egyelőre közösen körözi a BRFK és az RRI Fuzik Zsolt Bélát, a BKV informatikai igazgatóját, aki a gyanú szerint egy sokmilliós szerződésből kért és kapott volna vissza pénzt a nyertestől. Fuzik december 4-én járt utoljára a munkahelyén, azóta nem válaszolt a BKV megkereséseire, nem is adott magyarázatot arra, miért nem lépett munkába. Ezért január 5-én rendkívüli felmondással kirúgták. Korábban egy internetes portálnak címzett levelében azt írta: külföldre utazott síelni, és közben megbetegedett. Azóta senki sem látta.
Ki működteti a Népszava online-t?
Horváth Éva neve fölbukkant a Népszava online megújítása kapcsán is. Tavaly még úgy volt, hogy a napilap online változatának működtetésére a Népszava Lapkiadó Kft. megállapodást köt a Stop.hu portált is üzemeltető OPT Kft.-vel, amelynek élén Horváth Éva állt.
Decemberben aztán a Népszava részéről felmondták a szerződést, mert nem látták biztosítva, hogy az online lap megőrizheti mostani szellemiségét. Időközben Horváth Éva lemondott az OPT posztjáról, üzletrészét eladta.
„A Népszava Lapkiadó Kft. végzi a Népszava online megújítását, és hamarosan egy újabb, modernebb arculattal rukkolunk elő”, közölte szerkesztőségünkkel Láposi Elza, a kiadó igazgatója, aki kategorikusan cáfolta, hogy az OPT Kft. már be is ültette embereit a régi szerkesztőségbe. Ehhez képest Grósz Tamás, az OPT Kft. ügyvezetője Láposi Elzát cáfolja. Kérdésünkre kijelentette: a Népszava online megújításán egyértelműen az ő cégük, az OPT Kft. dolgozik, olyannyira, hogy a portál munkatársai és főszerkesztője is az ő megbízásukban áll. (P. A.)
