A miskolci tűz utóélete
Lapunkban korábban hírt adtunk arról, hogy tavaly augusztus közepén az esti órákban a miskolci avasi lakótelep egyik Középszer utcai tízemeletes házában egy hatodik emeleti lakásban csaptak fel a lángok. A terjedő tűz egy szinttel feljebb egy 39 éves asszony, valamint 13 és 16 éves gyermekei halálát okozta. A vizsgálatot végző Miskolci Tűzoltóság szerint a tűz keletkezésének oka ismeretlen, ám szakértőik véleménye szerint dohányzás vagy egyéb nyílt láng miatt csaptak fel a lángok a hatodik emeleti lakás konyhájában. Ezt a megállapítást azonban vitatták a lakók, s huszonnégy család aláírásával fellebbeztek. A másodfokú eljárást a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság folytatta le: ennek tartalmát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) csak később teszi közzé. Szentes György, az OKF szóvivője azzal hárította el erre vonatkozó érdeklődésünket, hogy Tatár Attila katasztrófavédelmi főigazgató nem tudott személyesen beszélni Káli Sándorral, Miskolc polgármesterével. Az oltást, majd az azt követő vizsgálatot végző Miskolci Tűzoltóság fenntartója ugyanis a miskolci önkormányzat.
A lakók a másodfokú tűzvizsgálat eredményét már kézhez kapták. Az ebben megfogalmazottak szerint az elsőfokú vizsgálati anyagban megállapítotthoz képest a tűz terjedésében nagyobb szerepet kaphatott az épület utólagos külső hőszigetelése. Az épület falára például nem ugyanabból az anyagból készült szigetelőlapok kerültek, mint ami a számlán szerepelt. A tűz az egyik hatodik emeleti lakás konyhájából keletkezett, nyílt láng vagy dohányzás következtében lobbantak fel a lángok, s a több erkélyen tárolt éghető anyagok gyorsították tovaterjedését. (Az ügyet a rendőrség is vizsgálja. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság a büntetőüggyel kapcsolatos nyomozásból való kizárását és más hatóság kijelölését kérte az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Ennek oka az, hogy az ügyben érintett a miskolci tűzoltóság.)
A vizsgálat során olyan szigetelőanyagot találtak a szakemberek, amelynek nincs tanúsítványa. A lakók szerint a másodfokú – jogerős – határozat birtokában majd lakógyűlésen döntik el, hogy bírósághoz fordulnak-e kártérítési igényükkel.