A nyomozás jelen állása szerint a volt barátja ölte meg azt a 16 éves diáklányt, akinek holttestére iskolába tartó gyerekek bukkantak két hete Gyálon. Hónapokig készült tettére: kutatott az interneten, hogy hol tudna fegyvert venni, végül egy másolatot vásárolt, amelyhez Szlovákiában szerzett be lőport és csappantyút. Az iskolába induló lányt először hátba lőtte, majd addig ütötte a fegyverrel, amíg el nem veszítette az eszméletét. Ezután közvetlen közelről fejbe lőtte. Elfogása után tettét azzal indokolta: nem tudta elfogadni, hogy a lány két és fél év együttjárás után szakított vele.

Kilenc nappal korábban Salgótarjánban bozótvágó késsel mészárolt le egy férfi egy fiatal párt. Ő sem tudta feldolgozni, hogy elhagyta a barátnője, ezért megölte a nőt és annak új társát.

Szinte minden hónapra jutott egy-egy hasonló eset az idén. Júniusban például Békéscsabán ölt meg egy 18 éves lányt a volt barátja, mert elhagyta és nem akart visszatérni hozzá. A szakítás után a férfi személyesen és egy közösségi portálon keresztül is zaklatta a lányt, aki emiatt feljelentést tett. Két nappal a gyilkosság előtt az áldozat és egyik rokona kihívta a rendőrséget, mert a házuk közelében látták a férfit és testvérét. A rendőrök egy kocsmában találtak rájuk. A férfinál volt egy konyhakés, amit elkoboztak tőle, de mert nem tett semmi fenyegetőt, nem fogták el. Később vett egy másik kést, és megölte a fiatal nőt.

Májusban egy 17 éves fiú ölte meg 16 éves barátnőjét Kecskeméten, mert a lány szakítani akart vele. Mindketten gimnáziumba, egy osztályba jártak. A fiú kifejezetten jó tanuló volt, éppen egy tanulmányi verseny döntőjére készült.

A kriminológusok szerint ezekben az esetekben nincs semmi szokatlan, vagy rendkívüli. Mindig is voltak (és lesznek is) olyan emberek, akik szerelemféltésből ölni is képesek. Többnyire hirtelen felindultságból halálos csapást mérnek egykori szerelmükre, vagy kést rántanak. Ritkán, de vannak extrém esetek is, mint a salgótarjáni bozótvágós kettős gyilkosság.

Két éve pedig az az eset döbbentette meg az országot, amikor egy német férfi szögbelövővel támadt volt élettársára és annak horvát kedvesére. Más okból, az áldozat fiatal kora miatt marad emlékezetes az ercsi gyermekgyilkosság, amikor egy kikosarazott 17 éves fiú megfojtotta 13 éves „ex”-ét, amiért szakított vele.

Nem vagyunk egyformák. Mindenki másképp dolgozza fel, ha valaki, aki fontos volt a számára, elhagyja, sőt a szeme előtt egyszeriben más lesz fontos, más oldalán mutatkozik. A nagy többség egy ideig „szenved”, majd túlteszi magát a történteken, és új kapcsolatba kezd.

Vannak azonban, akik szégyenletesnek tartják, saját gyengeségük bizonyítékaként élik meg a szakítást, s hogy nem tudták megtartani azt, akivel nem is olyan rég még mindennél fontosabbak voltak egymásnak. Közülük egyesek leiszszák magukat, és tartósan az alkoholhoz menekülnek, másokból – szerencsére ők vannak kevesebben – viszont gyilkos indulatot vált ki a szakítás.

A bűnügyi statisztikák szerint 2008-ban 292 gyilkosságot követtek el Magyarországon. Ebből 29-et szerelemféltésből. Az elkövetők döntő többsége pszichiátriai kezelés alatt állt, vagy éppen kezelésre szorult volna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmeállapotuk miatt mind elkerülhetik a felelősségre vonást.

– Ezek az esetek általában nem előzmény nélküliek – állítja Gyurkó Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet családon belüli erőszakkal foglalkozó kutatója. Hozzátette: az úgynevezett „dating violence”, vagyis az együttjárás alatt elkövetett erőszak legalább annyira jelen van Magyarországon, mint a családon belüli erőszak, csak sokkal kevesebb szó esik róla.

Három évvel ezelőtt négyszáz fiatalt, egyetemistákat, főiskolásokat kérdeztek meg arról, hogy mennyire van jelen az agresszió a párkapcsolatukban. A válaszadók 15–20 százaléka számolt be valamilyen fizikai, verbális vagy lelki erőszakról.

– Nem csak a fiúk bántották a lányokat, a lányokra is jellemző volt az agresszió valamilyen formájának alkalmazása – mondja a kutató. Kiemelte: azért fontos figyelni ezekre a jelekre, mert a kutatásból az is kiderült, hogy aki hajlamos az agresszióra egy kapcsolatban, az egy esetleges szakítás után is zaklathatja a másikat.

– A figyelem azonban a környezet és nem a rendőrség dolga. A rendőrségnek nincs kapacitása arra, hogy volt barátoktól védelmezzenek – teszi hozzá. Gyurkó Szilvia szerint a megelőzés másik módja az oktatás. Azt mondja, hogy már általános iskolában el kell kezdeni nevelni a gyerekeket, megtanítani őket arra, hogyan kell nemet mondani, hogyan kell az érzelmeiket kommunikálni, biztonságosan randevúzni. – Tudatosabbnak kell lenniük a fiataloknak a párkapcsolataikban – hangsúlyozza.

A kutató szerint egyébként nincs több ilyen – szerelemféltésből elkövetettnek mondott – eset az utóbbi időszakban,mint korábban, legfeljebb bizonyos esetek nagyobb visszhangot kapnak. – Ha egy gyilkosságot lőfegyverrel követnek el Budapesten vagy közel a fővároshoz, az mindig nagyobb figyelmet kap a médiában, mintha például egy kistelepülésen ölnek késsel – mondja. Ugyanakkor szerinte a 20-24 évesnél fiatalabb korosztályra jellemző egyfajta modellkövetés is, vagyis ötleteket kaphatnak a korábbi esetekből.

Ami a távoltartást, mint a megelőzés további lehetséges módját illeti, a kutató elmondta, hogy erre ezekben az esetekben Magyarországon nincs mód. Ha két ember csak együtt járt, nem éltek, nem élnek együtt, akkor nincs honnan kitiltani a volt barátot. A közvélemény távoltartás alatt sokszor azt az Egyesült Államok bizonyos államaiban alkalmazott gyakorlatot érti, amikor a polgári bíróság megtiltja valakinek, hogy bizonyos távolságra megközelítse például korábbi partnerét. Magyarországon – a többi európai országhoz hasonlóan – ez nem alkalmazható.

– A távoltartásról szóló törvény vitájakor javasoltuk, hogy az udvarlókra, korábbi udvarlókra is alkalmazható legyen a törvény, végül azonban csak a volt bejegyzett élettársakra tették alkalmazhatóvá – mondja Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen vezetője. Hozzáteszi: az volt az ellenérv, hogy ez a kör, a volt barátok köre, nehezen meghatározható.

A jogvédők ezzel nem értenek egyet, szerintük ennek az az üzenete, hogy ma Magyarországon könnyebben meg lehet úszni a bántalmazást, ha az elkövető nincs törvényes kapcsolatban az áldozattal. Tóth Györgyi szerint az, hogy nincs közösen használt lakás, ahonnan kitilthatnák a bántalmazót, csak egyszerűsíti a helyzetet. – A bíró meghatározhatná, hogy honnan tiltja el a zaklatót, például a volt partner munkahelye, lakása, iskolája közeléből – sorolja.

A jogvédő emlékeztetett egy, az Európa Tanács által készített felmérésre: eszerint a legsúlyosabb következményekkel járó párkapcsolati erőszak tekintetében a legfiatalabb, 16–24 éves korosztály a legveszélyeztetettebb. – Első kapcsolataikat élik felfokozott érzelmekkel, nincs tapasztalatuk a szakításról, jogtudatuk és ismereteik az intézményekről, hatóságokról kevés, ráadásul nagy rajtuk a csoportnyomás, nem akarnak szégyenben maradni – magyarázza. Éppen ezért a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen új felvilágosító kampánya is a fiatalokat célozza meg.

Helyszínelés a salgótarjáni mészárlás után