Külföldön nincs főiskola

Januártól két műszaki egyetem is lesz Budán, vidéken pedig egy új egyházi főiskola nyitja meg kapuit, felsőoktatási intézmény mégsem lesz több.

Egy új egyetemmel és egy új főiskolával bővül januártól a hazai felsőoktatási paletta, két főiskola pedig integrálódik. Eközben változatlanul 69 marad a felsőoktatási intézmények száma. A valóságban ugyanis csak egy új intézmény – a Fejér megyei Vajtán a Golgota Teológiai Főiskola – nyitja meg kapuit.

Buda egy újabb műszaki egyetemmel gazdagodik: a Budapesti Műszaki Főiskola veszi föl – az első fővárosi egyetemként Zsigmond király által 1395-ben alapított, majd 1410-ben újjáalapított egyetem hagyományait követve – az Óbudai Egyetem nevet. Az oktatási tárca ugyan nem akarta szaporítani az egyetemek számát, és inkább akkreditációhoz kötötte volna a főiskola egyetemmé válását, a felsőoktatási törvény módosításához az Orosz Sándor MSZP-s képviselő által beadott javaslatot végül megszavazta az Országgyűlés.

Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora azt mondja: intézménye megfelel az egyetemmé válás törvényi kritériumainak. Három tudományterületen indítanak mesterképzéseket, és nemrégiben akkreditálták a doktori iskolájukat is, és oktatóik harmadának tudományos fokozata van.

– Bár továbbra is nagyobbvonzerőt jelent a diákok számára az egyetem elnevezés, hazai porondon nem feltétlenül volna szükség a névváltoztatásra, miután a bolognai folyamattal lényegében megszűnt az egyetem és a főiskola közötti különbség: mindkét intézménytípus indíthat alap- és mesterképzéseket is. Külföldön azonban félreértik a főiskola nevet, számos európai projekttől elesett már emiatt az intézmény – fogalmazott. – Angliában mára kilencvenes évek óta minden felsőoktatási intézményt egyetemnek hívnak, ahol pedig megmaradt a főiskola elnevezés, mint például Németországban vagy az USA-ban, ott alacsonyabb szintű vagy speciális szakképzést takar. Ezekben nem is folyik doktori képzés vagy kutatási tevékenység, ellentétben a Budapesti Műszaki Főiskolával, amelynek ötmilliárd forintos állami támogatása mellett kétmilliárd forint saját bevétele is van: innovációs pályázatokból, kutatási tevékenységből, költségtérítéses hallgatókból – magyarázza Rudas Imre. A várható hallgatóilétszámcsökkenés miatt szeretne külföldi hallgatókat idecsábítani. Kínával már egyez séget is kötöttek, és tárgyalnak Indiával is. Szintén a hallgatói létszám csökkenésével és az erős nemzetközi versennyel indokolta a már ősszel bejelentett jövő évi integrációját a kommunikáció és médiatudományi, illetve üzleti kommunikációs képzést nyújtó Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a turizmus-vendéglátásra fókuszáló Heller Farkas Főiskola. Először egyesül önként két magánintézmény. Az intézményvezetők indoklása szerint az érettségizők száma hat-hét éven belül negyedével csökken, így csak az erős főiskolák és egyetemek maradnak talpon.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.