Külföldön nincs főiskola
Egy új egyetemmel és egy új főiskolával bővül januártól a hazai felsőoktatási paletta, két főiskola pedig integrálódik. Eközben változatlanul 69 marad a felsőoktatási intézmények száma. A valóságban ugyanis csak egy új intézmény – a Fejér megyei Vajtán a Golgota Teológiai Főiskola – nyitja meg kapuit.
Buda egy újabb műszaki egyetemmel gazdagodik: a Budapesti Műszaki Főiskola veszi föl – az első fővárosi egyetemként Zsigmond király által 1395-ben alapított, majd 1410-ben újjáalapított egyetem hagyományait követve – az Óbudai Egyetem nevet. Az oktatási tárca ugyan nem akarta szaporítani az egyetemek számát, és inkább akkreditációhoz kötötte volna a főiskola egyetemmé válását, a felsőoktatási törvény módosításához az Orosz Sándor MSZP-s képviselő által beadott javaslatot végül megszavazta az Országgyűlés.
Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora azt mondja: intézménye megfelel az egyetemmé válás törvényi kritériumainak. Három tudományterületen indítanak mesterképzéseket, és nemrégiben akkreditálták a doktori iskolájukat is, és oktatóik harmadának tudományos fokozata van.
– Bár továbbra is nagyobbvonzerőt jelent a diákok számára az egyetem elnevezés, hazai porondon nem feltétlenül volna szükség a névváltoztatásra, miután a bolognai folyamattal lényegében megszűnt az egyetem és a főiskola közötti különbség: mindkét intézménytípus indíthat alap- és mesterképzéseket is. Külföldön azonban félreértik a főiskola nevet, számos európai projekttől elesett már emiatt az intézmény – fogalmazott. – Angliában mára kilencvenes évek óta minden felsőoktatási intézményt egyetemnek hívnak, ahol pedig megmaradt a főiskola elnevezés, mint például Németországban vagy az USA-ban, ott alacsonyabb szintű vagy speciális szakképzést takar. Ezekben nem is folyik doktori képzés vagy kutatási tevékenység, ellentétben a Budapesti Műszaki Főiskolával, amelynek ötmilliárd forintos állami támogatása mellett kétmilliárd forint saját bevétele is van: innovációs pályázatokból, kutatási tevékenységből, költségtérítéses hallgatókból – magyarázza Rudas Imre. A várható hallgatóilétszámcsökkenés miatt szeretne külföldi hallgatókat idecsábítani. Kínával már egyez séget is kötöttek, és tárgyalnak Indiával is. Szintén a hallgatói létszám csökkenésével és az erős nemzetközi versennyel indokolta a már ősszel bejelentett jövő évi integrációját a kommunikáció és médiatudományi, illetve üzleti kommunikációs képzést nyújtó Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a turizmus-vendéglátásra fókuszáló Heller Farkas Főiskola. Először egyesül önként két magánintézmény. Az intézményvezetők indoklása szerint az érettségizők száma hat-hét éven belül negyedével csökken, így csak az erős főiskolák és egyetemek maradnak talpon.