Erkölcsi bizonyítvány, vagyonynyilatkozat és politikai megállapodás – ezeket kellett csatolniuk az MSZP képviselőjelöltjeinek, mielőtt hivatalos indításukról döntöttek a pártban. Minden szocialista jelöltnek ki kellett töltenie egy ívet, ezen személyes adatok, elérhetőségek, a családi állapotra és az iskolai végzettségre vonatkozó adatok szerepeltek. Ez utóbbit kétszer kellett közölniük a jelölteknek, az októberben aláírt papírt ugyanis utóbb kiegészítették egy 15. ponttal: ebben nem elég az iskolai végzettséget „bemondani”, igazolni is kell az okirat számával. Az MSZP óvatossága nyilvánvalóan a nemrég kirobbant ózdi botrány következménye: kiderült, hogy Benedek Mihály MSZP-s polgármesternek (volt parlamenti képviselő) nincs érettségije. Visszatérve: az adatlapon meg kellett jelölni azt is, hogy az illető párttag-e, és részt vesz-e civil szervezet munkájában.

„Erkölcsi normák”

Minden egyéni jelölt politikai megállapodást kötött az őt indító választókerületi társulással. Ebben a jelölt kijelenti, hogy az alkotmány szerint képviselői tevékenységét a köz érdekében végzi, és egyetért azzal, hogy az MSZP a mandátuma lejártáig számít a munkájára. Nincs összeférhetetlen tisztsége, miként jelöltségének sincs politikai vagy erkölcsi akadálya. Elfogadja és képviseli az MSZP programját, illetve „az MSZP országos vezető testületeinek sarkalatos kérdésekben képviselt álláspontját”, a párt alapszabályát, különös tekintettel „az abban szereplő erkölcsi normákra”. A szerződés kiköti azt is, hogy a választás második fordulója előtt, ha az a párt érdekeit szolgálja, akár vissza is léptethetik.

„Kockázati tényező nélkül”

Abban az esetben, ha parlamenti mandátumot szerez, a jelölt a megállapodás értelmében a frakció szabályai szerint dolgozik, azokat nem szegi meg. A megállapodás tartalmazza azt is, hogy a nettó képviselői tiszteletdíj (alapdíj + pótdíj) tizenöt százalékát a megyei területi szervezet számlájára utalja, amelynek felhasználásáról a választókerületi társulás dönt. Ez utóbbi vállalást egy külön dokumentum is tartalmazza. A szerződés kiköti még, hogy a jelölt csak olyan szakértőt választhat és alkalmazhat, akit a választókerületi társulás is elfogad. Nem szavaz a kongresszus, a választmány, az országos elnökség döntésével szemben a frakcióban, és kötelezettséget vállal arra, hogy ha feloldhatatlan konfliktusba kerülne, munkája erkölcsileg és politikailag ellehetetlenülne, akkor önként felajánlja lemondását. A szocialista jelölteknek etikai és vagyonnyilatkozatot is ki kellett tölteniük. Ebben kijelentik: korábbi tevékenységük, kapcsolataik a pártnak nem okoznak kárt, vagyonszerzésük „a hatályos jogszabályoknak megfelelően” történt. Kijelentik, hogy nincs összeférhetetlen megbízásuk; ha van, arról megválasztásukkor lemondanak. „Életvitelemmel, magatartásommal növelem a párt megbecsülését. Nem követek el semmi olyan, megütközést keltő magánéleti vagy közéleti cselekményt, amellyel a párt hitelét rontom”, áll egyebek mellett a dokumentumban.

A Fidesz–KDNP-színekben induló, Felcsúton kiválasztott egyéni képviselőjelölteknek viszont semmilyen írásos nyilatkozatot nem kellett tenniük – tájékoztatták lapunkat a meghallgatáson részt vett politikusok. Ugyanakkor velük szemben már a meghallgatás előtt alapkövetelmény volt, hogy nem követtek el „semmilyen törvénybe ütköző cselekedetet”. Volt, aki arról számolt be, hogy a felcsúti személyes interjún – ezen Orbán Viktor mellett többnyire Kövér László és Kubatov Gábor is jelen volt – már azt is evidensnek tekintették, hogy a jelöltaspiráns magánéletében nincs olyan „kellemetlenség, botrányos eset”, amely a kampányfinisben, vagy a választások után „kockázati tényező” lehet. Az előzetes nyilatkozattétellel kapcsolatosan Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábfőnöke lapunkkal azt tudatta: a meghallgatásokon mindössze arról kellett egyértelműen nyilatkozniuk a részvevőknek, hogy egyetértenek a kisebb Országgyűlésről és a kisebb önkormányzati testületekről szóló programmal. Vannak olyan hírek, hogy a jelölteknek fizetniük is kell a pártkasszába, de ezt forrásaink egyöntetűen tagadták.

„Lex Almássy”

Az MDF szóvivője, Kerék-Bárczy Szabolcs kérdésünkre elmondta: már egy ciklussal ezelőtt is feltétel volt, hogy az aspiráns ne tartozzon az ügynöktörvény hatálya alá, miként az is, hogy a jelölt nem volt az MSZMP, illetve a Munkásőrség tisztségviselője. Elvárás továbbá az is, hogy ha MDF-színekben szerez mandátumot, akkor a fórum frakciójához kell csatlakoznia. Az első számú követelmények egyike a „Lex Csáky” vagy a „Lex Almássy” vállalása is – vagyis, ha valaki MDF-listáról kerül az Országgyűlésbe, akkor a frakcióból történő kilépése esetén mindenképpen adja vissza a pártnak a mandátumát. Ezzel elhárulna a frakció esetleges megszűnésének veszélye a kilépések miatt.

MSZP kongresszusa