Mágnesszalagok a kormány előtt: vonzanak vagy taszítanak?
Bajnai Gordon miniszterelnök novemberben jelentette be a parlamentben, hogy egy civil, illetve nemzetbiztonsági informatikusokból álló munkacsoport december 15-ig leteszi a jelentését az asztalra, „ezt követően lesz lehetőség arra, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen adatok voltak ezeken a szalagokon, és azoknak mi lesz a további sorsuk”.
A mágnesszalagok rejtélyét tehát aligha fedi fel a kormány kedden – különösen hogy információnk szerint a „szalagmentők” adatokat nem láthattak, csak számokat. De legalább azt már jelenthetik a kormánynak, hogy a tizennyolc mágnesszalag „köszöni, jól van”. A szalagok a pártállam állambiztonsági szolgálatának számos adatbázisát tartalmazzák: a célszemélyekét (tehát azokét, akiket megfigyeltek), a hálózati személyek adattárát, valamint az előzetes, illetve bizalmas nyomozások adatait, mindezt több példányban.
Ezek segítségével Kenedi János történész szerint az 1989 ősze és 1995 eleje (!) közti, a korábbi iratfeltárásuk során vélelmezett törvénytelen iratmegsemmisítéseket is fel lehet térképezni. Az adattárak a kutató szerint ügynökjelentéseket és államközi állambiztonsági megállapodásokat egyaránt tartalmazhatnak. Emellett a jelenleg (részlegesen) ismert állambiztonsági iratok kutatását is elősegíthetik, keresztreferenciaként szolgálhatnak a történészek számára – feltéve persze, hogy kutathatják is azokat. Erre azonban a megkérdezett kutatók nem vennének mérget, a szalagok kalandos előéletére tekintettel.
A kilencvenes évek elején még a szalagok létezését sem ismerték el, mígnem az első belügyi iratfeltárás idején, 1995-ben elő nem kerültek olyan belső levelezések, amelyek igazolták, hogy a szalagok nemhogy léteznek, de 1993-ban, Boross Péter minisztersége idején ezek alapján próbálták összeállítani az ügynöklistát (sikertelenül, mert a nyilvántartás sajátosságai miatt nem lehetett leválogatni a háromperhármas ügynököket).
Később azzal érveltek a titkosszolgálatok, hogy a szalagokat már nem lehet megfejteni (mára kiderült, hogy mégis van erre mód), illetve hogy túl sokba kerülne az aktiválásuk (mára ezt is cáfolták a „szalagmentők”). Ezek után a szalagok hitelességével kapcsolatosan is kérdőjelek merültek fel (mára viszont kiderült, hogy érintetlenek: a régi számítógépes rendszer belső naplójából ugyanis egyebek közt az is kiderül, ki és mikor aktiválta utoljára a hordozókat).
Ezzel párhuzamosan kérdés volt, hogy egyáltalán hány szalag létezik: a korábbi iratfeltárások 19 szalagról szóltak: 18 a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, egy pedig (a központi kémelhárítói adatbázis) az Információs Hivatalnál. Ez utóbbi létezését hivatalosan azóta sem ismerik el, így „értelemszerűen” a szalagmentők sem férhettek hozzá.
Az adatvesztés – kivételesen reális – veszélye is fejtörést okozott a feltárók számára: a régi adathordozók már az első befűzött szalagnál összetapadtak, de végül egy speciális hőkezelő eljárással ezt is elhárították.
A Népszabadság megkeresésére Kenedi János kutató azt mondta, tudomása szerint a tizennyolc szalagot nem manipulálták, azok aktiválása sikeres volt, de az informatikus szakértők sem láthatták az adathordozók tartalmát, csak annak megállapítására volt jogosultságuk, van-e egyáltalán adat a szalagokon, és ha igen, mennyi.
A szalagok további sorsát illetően számos kérdés nyitott még. Kenedi János szerint abban állapodtak meg a kormánnyal, hogy – miután a törvény nem tesz különbséget papíralapú és elektronikusan tárolt adat között – a szalagokról kinyert adatokba ugyanúgy betekintést engednek Kenediéknek, mint ahogy tették ezt a papíralapú, régi állambiztonsági iratok feltárásakor, hogy civil kutatók tehessenek javaslatot a 2060-ig titkosított szalagok minősítésének feloldására (a szalagok lepecsételt borítékban vészelték át az elmúlt húsz évet, pakkban titkosítva – miközben a törvény maguknak az adatoknak a minősítéséről rendelkezik, nem a komplett adathordozókéról).
A kormány döntésén múlik tehát, hogy Kenediéket – vagy más civil kutatókat – a szalagok közelébe engedik-e, illetve (ha erre sor kerülne is) végül milyen adatok titkosságát engedik feloldani a titokgazdák. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy folyamatban van egy jogszabály kidolgozása, amely új felhatalmazást adhatna a rendszerváltás előtt keletkezett állambiztonsági iratok egységes kezelésére, kutathatóságára – de miután erről Bajnaiék pártközi egyeztetéseket terveznek, kétséges, hogy lesz-e ebből valami a parlamenti ciklusból hátralévő néhány hónapban.
Új törvényi felhatalmazás hiányában viszont a jelenleg hatályos jogszabály alapján folytatódhat a feltárás. Emlékezte tőül: a szolgálatok e törvény alapján tartják vissza jelenleg is a régi állambiztonsági iratok egy meghatározó részét.
A mágnesszalagok tartalma a Kenedi-bizottság jelentése szerint
G) Operatív ellenőrzés alatt állók (célszemélyek) adattára
1990-ben a szolgáltatást beszüntették, a III/IV. Főcsoportfőnökség kezdeményezésére a katonai elhárítás és "határfigyelőztetett személyek" adatait törölték, illetve mágnesszalagon átadták a III/II-nek. Az adattárhoz két tekercs tartozik: egy "Törzs" és egy "Gyűjtő" feliratú. Ma az NBH-ban van mágnesszalagon három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítése fenntartva: 2060. december 31-ig.
H) Hálózati nyilvántartás 56 ezer fős adattára
1990-ben a szolgáltatást beszüntették, a III/IV. Főcsoportfőnökség kezdeményezésére a katonai elhárítás és a "határfigyelőztetett személyek" adatait törölték; az adattárat mágnesszalagon átadták a III/II-nek. Ma az NBH-ban van mágnesszalagon három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítés fenntartva: 2060. december 31-ig.
I) A III/I. Főcsoportfőnökség (a polgári hírszerzés) adattára
1990 elején a III/IV. kezdeményezésére a katonai elhárítás és "határfigyelőztetett személyek" adatait törölték, az adattárat mágnesszalagon átadták az Információs Hivatalnak, nem tudni, hány példányban.
J) Előzetes nyomozások adattára
1990-ben teljes törlés a III/II. kezdeményezésére; mágnesszalagon átadva az NBH-nak. Ma az NBH-ban mágnesszalagon van három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítése fenntartva: 2060. december 31-ig.
K) Központi Kémelhárítási Adattár (a III/II. Csoportfőnökség Adattárában tárolt, meghatározott személyekre vonatkozó adatok)
1990-ben törölve, mágnesszalagon átadva a III/II-nek. Ma az NBH-ban mágnesszalagon van három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítése fenntartva: 2060. december 31-ig.
U) Bizalmas nyomozások adattára
1990-ben átadva a III/II-nek. Ma az NBH-ban mágnesszalagon van három példányban: egy alapanyag és két biztonsági másolat. Minősítése fenntartva: 2060. december 31-ig.
