Ostrom alatt a Danubius és a Sláger
Nagyon úgy tűnik: még mindig a politikai háttéralkuk kijelölte kényszerpályán mozog a médiahatóság, amikor dönteni próbál a két, egyaránt tizenkét éve működő kereskedelmi rádió, a Sláger és a Danubius frekvenciáiról, s ezzel a két adó sorsáról is.
A két médium frekvenciahasználati engedélye november 19-én lejár, a hullámhoszszaik pedig kapósak. A frekvenciák hasznosítására nyár elején kötelezően kiírt pályázatra nyolc pályázat érkezett hat különböző indulótól. Köztük olyan cégektől is, amelyek politikai szimpátiája alig titkolható vagy éppen nyilvánvaló. Utóbbiakkal kapcsolatban nyílt titokként emlegetik, hogy a két "politikai tábor" pártjai, az MSZP és a Fidesz a háttérben megállapodott volna a kereskedelmi rádiózás piacának "újraosztásáról" a jelenleg működő kereskedelmi adók rovására. A médiahatóság politikai pártok által jelölt tagjai a látszat szerint nem tudták függetleníteni magukat mindettől.
Legalábbis ezt sejteti, hogy az ORTT irodája által kizárni javasolt három pályázó - a Zeneház Rádió Zrt., a baloldali holdudvarhoz sorolt FM1 konzorcium és a jobboldalra besorolt Advenio Zrt. - közül azt a Zeneház Rádiót zárták ki, amelynek információink szerint nincs politikai támogatottsága. A másik kettő átment az előválogatáson, noha úgy tudjuk, az ORTT irodája náluk is kétségesnek ítélte az üzleti terv teljesíthetőségét (majdani kereskedelmi bevételük több mint felének felajánlását éves műsor-szolgáltatási díjként). Az egyik pályázó kizárását és a kizárásra még javasoltak továbbengedését a fideszes és az MSZP-s tagok is megszavazták.
A döntések óta eltelt időben nőtt a bizonytalanság a pályáztatás körül. Majtényi László, a médiahatóság elnöke nyíltan beszél arról, hogy súlyos jogsértéseket követett el az általa vezetett testület a legutóbbi döntéseivel, amiket "orvosolni kell". Szerinte a több pályázónál is világosan látható gazdasági megalapozatlanság miatt lehetnek még kizárások. Lapunknak azt mondta: míg korábban sokan a Sláger és a Danubius "ellenfeleként" tüntették fel őt (ellenezte ugyanis a pályáztatás nélküli hosszabbításukat - a szerk.), most a védelmezőjüknek is tarthatják. Ám ő csak annyit szeretne, hogy tiszta versenyben dőljön el a kereskedelmi frekvenciák sorsa. Hozzátette: reméli, hogy a magyar demokrácia még nem jutott el odáig, hogy egy ilyen jogsértő pályáztatást, mint a mostani, ne lehessen megakadályozni.
Miközben a pályáztatás e szakaszát a politikai botrány szaga lengi körül, szinte senki nem foglalkozik a jelenleg sugárzó kereskedelmi rádiókkal, akiknek pályázatát pedig ellenszavazat nélkül fogadta el a bizottság. Ők mindenesetre nem fogadnák el, hogy háttéralkuk révén, illetve szinte kizárólag irreálisan magas pénzügyi ajánlattal "letessékeljék" őket a pályáról az új versenytársak. Jeff Smulyan, a Sláger Rádiót is tulajdonló Emmis elnök-vezérigazgatója a közelmúltban villámlátogatást tett Magyarországon, és a hírek szerint a legmagasabb kormányzati körökben lobbizott a Sláger Rádió érdekében. A Népszabadságnak nyilatkozva többek között azt mondja: a versenytársaik által beígért magas koncessziós díjak szerinte irreálisak. - Aki egy kicsit is ért az üzlethez és a pénzügyekhez, az tudja: ezeknél a vállalkozóknál így nem marad profit, sőt hatalmas veszteségre kell felkészülniük - teszi hozzá. Megerősíti: ha nyernek, ragaszkodnak az eddigi zenei profilhoz, mert a hallgatók ezt szeretik. - Az emberek nagy része nem a politikai üzenetekre kíváncsi és nem is beszélgetős műsorokra vágyik - állítja Jeff Smulyan. A politikai befolyásról szóló hírek ugyanakkor nyugtalanítják, ám hozzáteszi: ők tiszta pályázatra készülnek és arra, hogy újra elnyerik a tizenkét éve használt frekvencia jogát. Úgy tudjuk, hogy a budapesti amerikai nagykövetség illetékese az ORTT-nél lobbizott a Sláger frekvenciahosszabbításáért.
A Sláger vezetőjének tehát van koncepciója arról, milyennek kell lennie a kereskedelmi rádiózásnak, kérdés, hogy mit gondol erről a piac, illetve a médiatestület. Zsolt Péter médiaszociológus szerint a legfontosabb, hogy a piac legyen szabad. Azaz: bizonyos alapvető szabályok betartásával a tulajdonosok dönthessék el, mit sugároznak. Bár Európában szabályozottabb a tartalom, de az amerikai trend - a szinte teljes tartalomszabadság - egyre inkább teret hódít. Ám ha a médiapolitika szeretne több közszolgálati-közéleti tartalmat viszontlátni a kereskedelmi rádiókban, ezt az igényét a pályázati felhívásban kellene egyértelművé tennie - szögezi le Zsolt Péter.
Ma még azonban az is kérdéses, hogy az újra kirobbant ellentétek közepette képes lesz-e időben, november első hetének végéig eredményesen befejezni a pályáztatást és nyertest hirdetni a médiahatóság. Ha igen, a győztes akkor is megkezdheti (vagy folytathatja) az adást, ha a vetélytársak esetleg bíróságon megtámadják az eredményt. Erre információink szerint jó esély van; úgy tudjuk, a Sláger szinte biztosan bírósághoz fordulna, ha "kipontoznák" a versenyből. Polyák Gábor médiajogász szerint ha mégsem sikerül időben nyerteseket hirdetni, november 19-én elnémul a két frekvencia, hiszen a jelenleg működő országos kereskedelmi rádióknak nem lesz jogalapjuk a további működésre.
