Hétfőn újraindul a vasutassztrájk: a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének sztrájkbizottsága pénteken úgy döntött, hogy folytatja a tavaly február óta többször felfüggesztett gördülő sztrájkját. A munkabeszüntetés konkrét kezdési időpontjáról vasárnap délután tájékoztatnak a szakszervezet vezetői. Gaskó István, a szakszervezet elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: "a térben és időben is gördülő sztrájk valószínűleg országos, időben pedig egyelőre határozatlan idejű lesz". Tájékoztatása szerint a szakszervezet arra kéri a helyi önkormányzatokat és a civil szervezeteket, hogy hétfő 10 órára szervezzenek demonstrációkat a vasútállomások épületei elé - ezzel is tiltakozva a kormány tervezett intézkedési, a közösségi közlekedés átalakítása, a vasutat érintő 40 milliárd forintos tervezett megszorítás ellen. A demonstráció és a sztrájk célja, hogy megmeneküljön a magyar vasút, mivel "ha most nem állítjuk le a vasútközlekedést, akkor valószínűleg a kormány állítja azt le örökre". Gaskó utalt arra, hogy a kormány jövőre országosan mindössze háromezer kilométeren kívánja megrendelni a vasúti személyszállítást, így az intézkedésnek nem csak a mellékvonalak, hanem a fővonalak is áldozatul esnek, ami szerinte ellehetetleníti a vidéken élőket. Gaskó a vasutasok ezrein kívül további tízezrek munkanélkülivé válását jósolja, mondván, képtelenek lesznek eljutni munkahelyeikre.

A szakszervezet és a társaság képviselőinek egyelőre nem sikerült megállapodniuk a még elégséges szolgáltatásról sem.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem utolsó sorban az ilyen helyzetek miatt fordult az Alkotmánybírósághoz a sztrájktörvény miatt. Szabó Máté szerint a két évtizede megalkotott törvény elavult, súlyosak a hiányosságai, ezért hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárok széles körét. Az ombudsman a napokban kifejtette: az 1989-es sztrájktörvény létrejötte óta jelentősen megváltozott a helyzet. Már nem egyetlen nagy szakszervezet képviseli a munkavállalók érdekeit, és nem elegendő, ha arra a kérdésre, hogy ki indíthat sztrájkot, a szabályozás pusztán azt a választ adja, hogy a "dolgozók". A bírói gyakorlat pedig pusztán annyit állapított meg, hogy egynél többen indíthatnak sztrájkot.

A jogalkotó két évtizede még nem láthatta előre az olyan helyzeteket, amikor nem közvetlenül munkaadók és munkavállalók között van a konfliktus, hanem egy másik szakszervezet iránti szolidaritásból indít sztrájkot egy érdekvédelmi szervezet, vagy például mikor egy ágazatban négy nagy szakszervezet megegyezésre hajlana, de az ötödik nem - mondta Szabó. Szerinte a törvényben nem egyértelmű az sem, mit jelent az elégséges szolgáltatás biztosítása. Tisztázni kell, mikor indítható sztrájk, mert az állampolgárok szempontjából jogbizonytalanságot okoz az a helyzet, ha például nem tudják, hogy milyen tömegközlekedési eszközzel juthatnak el munkahelyükre, iskolájukba. A kárviselés szabályai sem nevezhetők polgárbarátnak, például a közlekedési sztrájk miatt fel nem használható jegyek, bérletek tekintetében.

Szabó Máté elmondta: a törvény módosításával, pontosításával kapcsolatos felvetéseire az érintett tárcák rendre azzal válaszoltak, hogy a jelenlegi szabályozás alapvetően megfelelő, és egyébként is hiányoznak a sztrájktörvény módosításának politikai feltételei, hiszen kétharmados jogszabályról van szó. Ezért döntött úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.