Demszky: nem indulok, velem már nem kell harcolni
- Nem az SZDSZ-szel, hanem Demszkyvel szakítottunk - mondta nemrégiben lapunknak Burány Sándor fővárosi MSZP-elnök. Mit szól ehhez?
- Az, hogy a MSZP felrúgta a koalíciót, váratlanul ért. Nem voltak előjelek. Látható volt bizonyos kapkodás az utolsó néhány hétben a szocialisták részéről. Több olyan, egymásnak is ellentmondó előterjesztéssel rukkoltak elő, amelyről előzetesen nem egyeztettünk. Ilyen volt a jelenlegi ellenőrző bizottságot megkettőző vizsgálóbizottság ötlete, vagy Horváth Csaba indítványa a BKV igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztási elveiről. Előbbit illett volna a kabinetre is behozni, utóbbi pedig több ponton is ellentétes volt azzal, amire korábban nyilvánosan ígéretet tettünk, vagyis hogy az átláthatóság érdekében az ellenzék delegálhassa az fb elnökét. E mögül kifaroltak a szocialisták. Ha a kabinetülésen egyeztetjük e javaslatokat, akkor elkerülhető lett volna az, amit a szocialisták annyira sérelmeztek, vagyis hogy a közgyűlés ülésén azokat az SZDSZ leszavazza. Úgy látom, a BKV végkielégítési botránya megrázta az MSZP-t, és pánikreakciót váltott ki belőlük, ez vezethetett a koalícióból való kiugrásukhoz, ahhoz csak ürügyet kerestek.
- Mi a valódi ok?
- A BKV-botrányok kikezdték a fővárosban az MSZP népszerűségét, ők pedig azt hiszik, elhárítják maguktól a felelősséget, ha egyedül hagyják az SZDSZ-t, oldja meg ezt a válságot, ahogyan tudja. Nem világos, valójában mit akarnak a párt budapesti vezetői. Miközben a sajtóban üzengetnek, a saját képviselőik sem értik, mi történik. Néhány helyért megy a harc a választási listán, és eközben az önkormányzatban dolgozó embereiket is cserbenhagyják. Tizenöt év együttműködés után azért nem ezt vártam volna. A BKV-ügyek rendezése karnyújtásnyira volt, ha teljesen megújítottuk volna az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot, amely testületekből eddig csak az SZDSZ hívta vissza a maga jelöltjeit, akkor az egész felügyeleti rendszert megváltoztathattuk volna. Erről a terepről azonban a szocialisták levonultak.
- Mitől oldja meg a BKV problémáit, hogy új emberek kerülnek az it-be és az fb-be? A korábbi igazgatósági és felügyelőbizottsági elnök is azt mondta, hogy a végkielégítésekről, az aggályos szerződésekről nem tudtak semmit.
- Mert tiszta lapot jelent. Az általam javasolt, az MSZP és az ellenzék támogatásával egyhangú elfogadott új javadalmazási szabályzat kizárja, hogy trükközni lehessen a kifizetésekkel. A BKV-nál az eddigi gyakorlat nem mehet tovább, hiszen bűnügyek történtek, a rendőrség már vizsgál 46 olyan szerződést, amelynél felmerülhet, hogy a kifizetést nem előzte meg teljesítés. Sajnálatos, hogy az egyik fővárosi vállalatnál van egy ügy, amely elhomályosítja a három korábbi cikluson átívelő együttműködésünket a szocialistákkal. Én nem általában a MSZP-vel voltam elégedetlen a BKV-ügyben, csak Hagyó Miklóssal.
- Ikvai-Szabó Imre szerint egy ekkora várost egyetlen főpolgármester-helyettessel nem lehet irányítani. Kiket venne maga mellé helyettesként?
- Hétfőre ötpárti egyeztetést hívtam össze. Meg fogom kérdezni mindegyik párttól, hogy támogatják-e új főpolgármester-helyettesek megválasztását. Ha nem a válaszuk, akkor tudomásul veszem, hogy a pártok célja az, hogy lassítsák a döntéshozatalt. Ebben az esetben Ikvaival és a főjegyzővel visszük tovább a városvezetést. Ha támogatják, hogy új helyetteseket válaszszunk, meg fogom kérdezni tőlük, hogy jelölnek-e valakit. Ennek kicsi a valószínűsége: az MSZP most lép ki, a Fidesz pedig nem akar ilyen szintű együttműködést. Ha az új helyettesek megválasztását ezzel együtt támogatják, akkor az SZDSZ-frakcióból fogunk megnevezni valakit.
- Ez lenne az az SZDSZ-Fidesz-koalíció, amelyről a szocialisták beszélnek?
- Ezt az MSZP azért emlegeti, mert saját szavazóinak akar hazabeszélni, Tarlós István és a Fidesz vezetése erre már csattanós választ adott, ténylegesen kizárva egy ilyen együttműködést. Én sem beszéltem soha ilyen koalícióról, csak arról, hogy ötpárti egyeztetéseken kell a továbbiakban konszenzusra jutnunk a várost érintő ügyekről. A Fidesszel azért sem lesz szorosabb együttműködésünk, mert nekik ez nem érdekük. A Fidesz egyetlen célja, hogy kétharmadot szerezzen az országos választásokon, ehhez pedig szükségük van a Jobbik szavazóira, akik szemében én főellenség vagyok. Ez nagypolitikai játszma, Orbán Viktort nem érdekli Budapest, csak a hatalom. Tarlósnak viszont nem lehet érdeke, hogy ha nyer, egy rosszul működő fővárost vegyen át, neki egy "puha átmenet" kedvezőbb volna, de ezt a nagypolitikai helyzet kizárja. Nem véletlen, hogy Tarlós csak akkor vetette fel a közgyűlés feloszlatását Budapesten, amikor már biztos volt benne, hogy erre nincs alkotmányos lehetőség.
- Többek szerint egy minimumprogramban tudnak csak megállapodni a pártok, ami azt jelenti, hogy új beruházások aligha indulhatnak, a város pedig a választásokig takaréklángon működne.
- Ezzel nem értek egyet. A most zajló beruházások kapcsán is egy sor döntést menet közben meg kell hozni, ha ezekről a hátralévő egy évben nem döntünk, rengeteg lehetőségről és pénzről maradhat le Budapest. Most kell elindítani minden olyan beruházást, amelyre később nem kaphatunk támogatást az EU-tól. Én azt szeretném, ha az utódom úgymond beleülhetne a készbe, és nem üres kasszát kellene átvennie, hanem előkészített, és rögtön indítható beruházásokat, amelyek önrésze EIB-hitel formájában a város rendelkezésére áll.
- Ezek szerint nem indul 2010-ben?
- Nem. Velem már nem kell harcolni.
- Egyes elemzések szerint önnek és a Fidesznek közös érdeke, hogy együtt gyengítsék az MSZP-t, hiszen "levezető köröket futó" főpolgármesterként fél éven át egy vélhetően Fidesz vezette kormánnyal kell majd együttműködnie, a Fidesznek pedig - ezt Tarlós ki is jelentette - sem ön, sem a romokban lévő SZDSZ nem ellenfél, csak a szocialisták.
- Ez teljes egészében spekuláció. Két cél vezérel: a szükséges és vállalt beruházások előkészítése és megvalósítása, valamint az, hogy Budapest multikulturális közösség maradhasson, amely kiközösíti magából a rasszista, antiszemita, idegengyűlölő szélsőjobbot. Ezenkívül nem akarom, hogy a Fidesznek - vagy bármely más pártnak - kétharmados többsége legyen, és kénye-kedve szerint átírhassa az alkotmányt. Ezért annak örülnék, ha az MSZP Budapesten meg tudna erősödni, hiszen ez az ország érdeke is.
- Mégis hogyan? Pont ellentétes hatást váltott ki, hogy a BKV-ügyek kapcsán az MSZP és az SZDSZ egymásra igyekezett tolni a felelősséget, ami koalíciós szakításhoz vezetett. Hogyan tud ezek után a két párt egy esélyes, közös főpolgármester-jelöltet jelölni, és ki lehet az?
- Az MSZP magára gyújtotta a házat, magam is zavartan állok a viselkedésük előtt. Ami a jelöltet illeti, olyasvalakire lesz szükség, aki mindkét párt szavazóbázisát és a centrumot is meg tudja szólítani. Véleményem szerint egy független jelöltben kellene gondolkodni. Ennél is fontosabb, hogy a baloldali és liberális pártoknak ismét többségük legyen a Fővárosi Közgyűlésben. Ez még annál is nehezebb lesz, mint az ideális jelöltet megtalálni.
Kósáék előre hozott választást akarnak - Budapesten
Azonnal feloszlatná a fővárosi közgyűlést Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere, Szijjártó Péter, a párt elnöki kabinetjének vezetője és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Ezt szeretnék elérni a napokban beterjesztett törvénymódosítással. Szerintük az MSZP és az SZDSZ budapesti koalíciójának felmondása után a város működőképessége is veszélybe került, miközben a szabályok szerint nincs lehetőség az előre hozott helyhatósági választás megtartására. Ez valóban így van, mert a helyi képviselő-testületek az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1-je után már nem oszlathatják fel önmagukat. Vagyis: a fővárosi képviselők - és a polgármester - jövő őszig mindenképpen hivatalban maradnak. Az ellenzéki politikusok ezért a helyi önkormányzatokról, illetve a választási eljárásról szóló törvény módosításával ezt a korlátozást törölnék. A javaslat szerint a képviselő-testület feloszlatásának, valamint az időközi választás megtartásának tilalma csak a helyhatósági választások kitűzése utáni időszakra terjedne ki. Miután kétharmados törvényekről van szó, az indítvány elfogadására semmi esély, így annak benyújtása nem több politikai üzenetnél. (L. K.)