Évente legfeljebb tucatnyi eljárás van Magyarországon raszszista indítékú bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. A rasszista indítékot ugyanis nehéz bizonyítani. Ha nincsenek tanúk, akik beszámolnak a támadó szándékait egyértelműen kifejező megnyilvánulásokról, a bántalmazást garázdaságnak vagy testi sértésnek minősítik.

A rendőrség óvatosan bánik ezzel a tényállással, amit egyértelműen mutat, hogy évente húsz-harmincezer testi sértést és garázdaságot regisztrálnak, s az ilyen ügyek egy része mögött - amint azt a bűnügyi krónikák is jelzik - gyakran etnikai konfliktus húzódik meg.

Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr Főkapitányság szóvivője hangsúlyozza, hogy amikor az indíték megállapítható, és a nyomozást irányító ügyészség is úgy látja, az eljárást közösség elleni erőszak miatt folytatják le. Példaként mindjárt két, folyamatban levő üggyel szolgált: a kisebbséghez tartozása okán a Dohány utcában egy zsidó fiatalembert, a Keleti pályaudvaron pedig egy roma fiút bántalmaztak.

A romák egy részében mindenképpen erős vágy mutatkozik a társadalmi integráció és asszimiláció iránt, mert etnikai hovatartozásukat sokan szégyenbélyegnek érzik. Másfelől ellentétes folyamat is tapasztalható: kialakulóban van egyfajta "cigány nacionalizmus" - állítja részben korábbi kutatásai alapján Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. Ha pedig a túldimenzionált etnikai tudat alacsony szociális státussal, kriminális környezettel és agresszióra való hajlammal párosul - véli -, az könnyen a Tavaszmező utcaihoz hasonló cselekményekhez vezethet.

Egzakt adatok, illetve kutatási eredmények nincsenek arról, hogy az efféle etnikai konfliktusok mennyire gyakoriak. Az viszont látható - fogalmaz Póczik -, hogy a romák által elkövetett bűncselekmények által keltett harag a szélsőjobboldal felé tereli a többségi társdalomhoz tartozók egy részét, míg a cigányság körében terjedőben az etnocentrikus gondolkodásmód. Tehát mindkét oldalon megjelennek a szélsőségek.

A kialakult helyzetért a kriminológus szerint súlyos felelősség terheli a magyar politikai osztályt, hiszen észlelnie kellene, hogy a romák egy része nagy bajban van: miután esélyt sem kap a boldogulásra, egyéb lehetőség híján gyakran bűnelkövetővé válik. Erre válaszul sokan rendpárti követelésekkel állnak elő, amelynek az lehet a következménye, hogy az egyik oldalon szkinheadek, a másikon "magyarverő" romák állnak. A helyzet ugyan drámai - hangsúlyozza Póczik -, de az egyesek által vizionált etnikai háború bizonyosan nem fenyeget.