'A cigány vezetők csak a saját szalonnájukat sütögetik'

Az országos roma vezetőknek már mind le kellett volna mondaniuk, miattuk fajult idáig a helyzet - állítja Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke, a cigányok hátrányos megkülönböztetése ellen tiltakozó gyalogosmenet főszervezője.

- Lassan véget ér a cigányok menete, de a romák tömeges csatlakozása elmaradt. Csalódott?

- Abból a szempontból igen, hogy az első néhány napban a településeken senki nem fogadott minket és senki nem állt mellénk. Tápiószecső és Sülysáp környékén aztán végre elkezdtek jönni a romák: ahogy közeledtünk Budapest felé, egyre többen.

- A legtöbben viszont a fülük botját sem mozdították.

- Úgy látszik, Farkas Flórián vagy Kolompár Orbán engedélye nélkül nem mertek találkozni velünk.

- Jól kiosztotta a cigány kisebbségi önkormányzatokat is.

- Amit mondtam, tartom: felhívtam a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, akik mozgósították volna a romákat, de csak akkor, ha pénzt kapnak érte. Amikor rájöttek, hogy ezért nem jár fizetség, visszaléptek. A Jászságban így volt, kár lenne tagadni.

- Volt valami értelme ennek a gyaloglós demonstrációnak?

- Annyi mindenképpen, hogy jelzést küldtünk a társadalomnak. Az út során volt időnk beszélgetni egymással, megtárgyaltuk például, hogyan kellett volna viselkedniük az országos roma vezetőknek a cigányok elleni gyilkosságok után.

- Hogyan?

- Egytől egyig le kellett volna mondaniuk. Majdnem húsz éve csak a saját szalonnájukat sütögetik, miattuk fajult idáig a helyzet.

- Komolyan gondolja, hogy övék a legnagyobb felelősség?

- Ki mástól várhatnánk, hogy tegyen valamit a cigányságért, ha nem a roma vezetőktől? Lenne rá módjuk, többen is bent ülnek a parlamentben. És nem csak akkor kell a cigányok közé menni, amikor az áldozatok temetése van, vagy jön a választási kampány.

- Petíciót visznek az államfő hivatalába. Mit akarnak elérni?

- Szeretnénk, ha Sólyom László közbenjárna a pártoknál, hogy legyenek betartva a hatályos törvények. A helyi kiskirályok most mindent megtehetnek, pedig a törvények tiltják a diszkriminációt, tiltják az iskolai szegregációt. Nem a törvényekkel van gond, hanem az alkalmazásukkal. Azzal, hogy nem alkalmazzák őket. Ebben kérjük a segítségét, és reméljük, személyesen neki adhatjuk át petíciónkat.

- Aligha. Az államfő sajtófőnöke szerint - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - az elnöki hivatal egyik munkatársa fogja átvenni.

- Igen? Na, mindegy, a lényeg az, hogy valaki átvegye.

- Áll még a terv, hogy egészen Brüsszelig elmennek?

- Egyelőre várunk, próbáljuk idehaza elintézni az ügyeinket. Senki ne mondja rólunk, hogy egyből külföldre rohangálunk panaszkodni.

A roma tiltakozók október 3-án indultak Jászladányból, hogy felhívják a figyelmet az iskolai szegregációra és a cigányok hátrányos megkülönböztetésére. A menet 120 kilométer megtétele után vasárnap ér véget. Délelőtt a Hősök terén demonstráció lesz. Onnan szintén gyalog indulnak petíciójukkal az államfői hivatalhoz.

Kállai László
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.