Változik az ügyészség álláspontja az UD Vagyonvédelmi Zrt. ügyében. Néhány hete a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) feljelentése alapján elrendelt nyomozást megszüntették. Néhány napja viszont Keller László szocialista országgyűlési képviselőnek a legfőbb ügyészhez címzett kérdéseiben megfogalmazott gyanút elegendőnek ítélték ahhoz, hogy a büntetőeljárást ismét folytassák. Arról egyelőre senki nem nyilatkozik, hogy a politikus elleni állítólagos törvénysértő adatgyűjtést sikerül-e igazolni. Keller mindenesetre arról értesült, hogy az UD Zrt. rá is dolgozott annak idején, s emiatt fordult most az ügyészséghez.

A vádhatóság ebben az ügyben már túl van egy sor vizsgálódáson. Álláspontja szerint senki nem követett el lőfegyverrel visszaélést, nem telepítettek kémszoftvereket kormányzati szerverekre, és magántitok jogosulatlan megszerzésére vonatkozó bizonyítékokat sem találtak. Vagyis: az időközben lemondott Laborc Sándor NBH-főigazgató által jegyzett feljelentésben szereplő, az UD Zrt.-hez köthető bűncselekmények közül egyik sem történt meg. A nemzetbiztonsági hivatal volt vezetője ezért meg is kapta a magáét. "Ennek az ügynek egy tanulsága van: amikor hivatalos szerv feljelentést tesz, olyat tegyen, amely tényállásában megalapozott" - fogalmazott egy ügyészségi vezető.

Ezzel ugyan a saját szervezetéről is véleményt nyilvánított. Amikor ugyanis az UD Zrt. vezetői és az ügybe mellékszálon - a Dávid Ibolya MDF-elnök lejáratását célzó vélelmezett adatgyűjtéssel kapcsolatban - belekeveredett Csányi Sándor, akkor az OTP elnök-vezérigazgatója panaszt tett a házkutatások, illetve számítógépek lefoglalása miatt, a Fővárosi Főügyészség azt rögvest elutasította. A rendőrség "megalapozottan feltételezte" - derül ki egy tavaly őszi közleményből -, hogy a Horváth József, az UD Zrt. vezetője és társai ellen államtitoksértés és más bűncselekmények miatt folyamatban levő büntetőeljárásban "az adott helyszíneken az üggyel kapcsolatos bizonyítási eszközöket találhat".

Kezdetben tehát még a nyomozást felügyelő hatóság sem találta légből kapottnak a Laborc feljelentésében foglaltakat. Azután kiderült, hogy nincsenek éles lőfegyverek, nincs kémszoftver, és senki nem kutakodott mások magántitkai után. Csakhogy egy magát Janus Pannoniusként nevező személy tucatszám töltött fel az internetre telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételeket - ezeket Szilvásy György korábbi titokminiszter adta át az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tagjainak -, amelyek alapján nehéz elkerülni a feltételezést, hogy az UD Zrt.-hez köthető személyek adatokat kívántak gyűjteni a jelenlegi miniszterelnökről, Szilvásyról, Kellerről, Dávid Ibolyáról, Laborcról, és legalábbis előkészületeket tettek egy ügyvédi iroda "bepoloskázására". Az is valószínű, hogy híváslistákhoz jutottak hozzá, mégpedig vélhetően rendőrségi kapcsolataiktól, s megszerezték a MÁV Biztosító ügyfeleinek jegyzékét is.

Lehetséges, hogy mindez nem bűncselekmény; a nyomozati iratok ismerete nélkül kockázatos is lenne állást foglalni. De akkor mi történt? És az ügyészség most miért gondolja úgy, hogy az ügyben mégis van dolga? Nyakó István, az MSZP képviselője is számos kérdést tett fel a legfőbb ügyésznek, például azt: miért Szilvásy az egyetlen gyanúsított, és miért nem tettek semmit a kormányfőről, az UD Zrt. által készített környezettanulmány kapcsán.