14 éves tervet húzott elő Orbán
Egy új budapesti kongresszusi központ felépítését emlegette a parlamenti (mindössze négynapos) tavaszi ülésszak nyitányaként napirend előtt elmondott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök a kormányzati döntések között sorolta fel többek között az új kongresszusi központot. De miről van szó valójában?
Az állam saját területén, saját maga építene óriási konferenciaközpontot Budapesten – erről tavaly novemberben született kormányhatározat. Budapest új kongresszusi központját a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház tőszomszédságában építenék fel.
Az ötlet nem új. Már az első Orbán-kormány idején, 2000 végén felmerült egy konferenciaközpont építése PPP-program keretében, de a megvalósítás végül elmaradt. A szocialista kormány is elővette a tervet. Ők a Tüskecsarnok befejezésével és átalakításával tervezték megvalósítani 2007-ben, előbb uniós támogatás segítségével és magánbefektető bevonásával. Később azonban a projekt összetettségére és sajátosságaira hivatkozva a Tüskecsarnok korábbi vagyonkezelője, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lemondott erről a tervről, és csak magántőkéből kívánta megvalósítani a beruházást. Ki is írtak egy befektetői pályázatot 2008-ban a konferenciaközpont kialakítására és 25 éves üzemeltetésére, de az eredménytelenül zárult.
A terv Fürjes Balázs 2011-es kormánybiztosi kinevezésekor került elő ismét.
– A gazdasági helyzet ugyan nehéz, a kormányzati szándék viszont erős – mondta akkor lapunknak Fürjes Balázs. Az első körben feladatul kapott három projekt – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az új FTC stadion kialakítása, illetve a Gödör rendbetétele mellett – Orbán Viktor külön felhívta a kormánybiztos figyelmét egy 4-5 ezer főt befogadó konferenciaközpont építésének szükségességére, amelynek előkészítését már az előző Fidesz-kormány megkezdte a MÜPA és a Nemzeti Színház közötti területen. Fürjes Balázs akkor azt mondta lapunknak, hogy egy ilyen beruházással a konferenciaturizmus kedvelt célpontjává tehetnék Budapestet, de több lehetséges helyszínt is meg kíván vizsgálni.
Tavaly novemberre azután megszületett a döntés. A kormányhatározat szerint a nemzeti fejlesztési minisztert bízták meg azzal, hogy – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) útján – azonnal tegyen javaslatot a beruházás megvalósítására legalkalmasabbnak ítélt ingatlanra, és tegye meg az állami építési jogosultság biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket. A projekt állami beruházásként valósulna meg, az építmény állami tulajdonba kerülne.
A beruházás felelőse a kiemelt jelentőségű budapesti beruházások kormánybiztosa, Fürjes Balázs, neki kell kidolgoznia a programot a nemzeti fejlesztési miniszter közreműködésével és az érintett szakmai szervezetek bevonásával. Az ingatlan és a beruházás részletes jogi és pénzügyi konstrukciójának bemutatásáról február 15-ig kell előterjesztést készítenie.
Az előkészületi munkákra már a 2013-as költségvetésben fedezetet kell találni, a beruházás finanszírozását pedig uniós támogatásból tervezi megvalósítani a kormány.
A kiemelt kormányzati beruházássá nyilváníttatást Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kapta feladatul. Neki kell arról is intézkednie, hogy – amennyiben az lehetséges – az Európai Unió 2014-2020-as tervezési és programozási időszakára vonatkozó operatív programok keretében, uniós fejlesztési támogatásként rendelkezésre álljanak a beruházás megvalósításához szükséges egyéb pénzügyi források.
