Kegypótlás

2009-11-25

Kapjanak-e az egyházak kárpótlást azért a kb. egymillió kataszteri holdért, amit elvettek tőlük hat évtizeddel azelőtt? Ezt a kérdést elvi alapon nem lehet jól megválaszolni, de gyakorlati alapon igen. Ha ez a kárpótlás lehetőséget teremt arra, hogy az egyházakat leszakítsuk az állam tőgyéről, akkor üdvös lehet, ha viszont csak arra szolgál, hogy több jogcímen, több pénzt lehessen kiszívni a vánnyadt államkincstárból, akkor nem.

A rendszerváltás utáni kárpótlási törvények erkölcsi alapon és nem alanyi jogon, nem a teljesség igényével kárpótolták a kárt szenvedetteket. A "reparációs" elvet az Alkotmánybíróság is elvetette. Az egyházak ehhez képest kivételezett helyzetben voltak, amikor visszaigényelhették a tevékenységükhöz szükségesnek mondott valamennyi ingatlant.

Az egyházi földbirtokok jelentős része az egyházak államhatalmi szerepéhez kötődő, feudális jellegű adomány volt. Az egyház a "keresztény-nemzeti" kurzus idején megőrizte államhatalmi szerepével járó vagyonának jó részét, s ebből a pozícióból zuhant bele a teljes kifosztottság és kiszolgáltatottság állapotába.

E két állapot között kellett volna a polgári középutat megtalálni a rendszerváltás után. De nem sikerült. Erre figyelmeztetett az egyházak kárpótlásáról szóló vitában 1991 tavaszán egy ma már nem létező, Fidesz nevű liberális párt vezérszónoka, Németh Zsolt: "ez a javaslat nem szolgálja az állam és az egyház szétválasztásának az elvét, hanem éppen ellenkezőleg... jóvátehetetlen kormányzati függőséget és kiszolgáltatottságot teremt az egyházak számára. (...) ... nem helyes, hogy a törvény nem tűzi ki céljául az egyház teljes gazdasági autonómiájának a megteremtését, hanem éppen hogy megakadályozza azt." Ez azért volt így, mert a törvény lehetővé tette, hogy az egyházak minden egykori ingatlanjukat, vagy annak ellenértékét visszaigényeljék, ha annak működtetésére képesnek nyilvánítják magukat. Ezért állította Németh Zsolt, hogy a törvény "az egyházakat... lódításra kényszeríti. Olyan kötelezettségeket kell vállaljanak ugyanis, amelyeket nem tudnak teljesíteni!" S mivel nem tudnak, ezért folyamatosan pénzért kell kuncsorogniuk azoknál, akik az állam pénzével gazdálkodnak. Ha pedig hiába kuncsorognak, akkor fenyegetőznek. Ezt próbálta kivédeni rosszul és sikertelenül Horn Gyula, amikor az állami kegyosztást az egyházakkal kötött megállapodásokban rögzítette.

A földbirtokok után járó kárpótlás gondolatát fölvető Bogárdi Szabó István, református püspök a kárpótlás formájáról így nyilatkozott: "a magyar államnak... olyan egyház-finanszírozási alapot kellene létesítenie, amelynek gazdája immár nem a magyar állam, és legkevésbé sem a mindenkori költségvetés, hanem azok az egyházak, amelyekre ezt rábízzák".

Remek gondolat, némiképp hasonlít arra, amit a Fidesz javasolt 1991-ben az egyházak által akkor pártolt törvényjavaslattal szemben. Legyen ez az alap az egyházak gazdasági függetlenségének az alapja, legyen ez a tiszta víz, amit a pohárba öntünk. De akkor persze ki kell önteni belőle azt a zavaros löttyöt, ami most benne van. Akkor ezt az alapot kell a korábbi megállapodások és mindenféle nem normatív, más intézményfenntartónak nem járó juttatások, eseti pénzosztogatások, hitéleti, hittani támogatások, egyszázalék-kiegészítések stb. helyébe állítani. Legyen vége a kegykeresésnek, a kegyosztásnak és a fenyegetőzésnek, kapják meg az egyházak, ami a gazdasági önállóságuk megalapozásához szükséges, aztán hagyják békében az államkincstár gazdáit.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.