Románia: nagyobb a baj, mint gondolták
Traian Basescu bejelentette, hogy az intézkedések révén elkerülhetővé vált az áfa 19-ről 25 százalékra és az egységes adókulcs 16-ról 20 százalékra történő emelése, azzal ugyanis a vállalkozókra végzetes csapást mértek volna. A román államfő hangsúlyozta: az intézkedéseket a kormány javasolta, nem az IMF erőszakolta ki. Basescu elmondta, hogy az ország 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben a fogyasztás finanszírozására olyan nagyságrendű hiteleket vett fel, amelyek törlesztésére és kamataira az idén Romániának több mint 10 milliárd eurót kell fordítania. Ebből csupán a kamatok 1,8 milliárd eurót tesznek ki. Leszögezte: ha nem csökkentik a közkiadásokat, Bukarest újabb, ezúttal 30 milliárd eurós hitel felvételére kényszerülne, ami Románia jövőjének elzálogosítását jelentené.
Emil Boc kormányfő vasárnap este a bajok fő okaként a 2007-2008-as időszakban eszközölt bér- és nyugdíjemeléseket jelölte meg, amelyek jóval meghaladták a költségvetés lehetőségeit. Ezek hatását sokszorozta aztán a nemzetközi pénzügyi válság és a jelenlegi görögországi krízis. Basescu bevallotta: nehéz volt a bérek, nyugdíjak és szociális ellátmányok csökkentése mellett dönteni. Hangsúlyozta, hogy a juttatásokat a nagy- és a kisösszegű bérek és nyugdíjak esetében egyforma mértékben csökkentik, a minimálbért beleértve. Sebastian Vladescu pénzügyminiszter szerint a megszorító intézkedéseket erre az évre hozták, s az év végéig összefüggő bér- és nyugdíjrendezést hajtanak végre. A költséglefaragások eredményeként Bukarest azt reméli, hogy az IMF júniusban átutalja a folyamatban lévő 20 milliárd eurós készenléti hitelszerződés ötödik, 850 millió eurós részletét.
A keserű pirula lenyelésének megkönnyítésére az IMF belement abba, hogy az idei állami költségvetési hiányt 5,9-ről 6,8 százalékra növeljék. Félő azonban, hogy ez az engedmény nem lesz képes megnyugtatni a felháborodott munkavállalók, nyugdíjasok és szociális ellátottak tömegeit. A szakszervezetek vezetői vasárnap háromórás megbeszélést folytattak Basescuval, végleges álláspontjuk kialakítását keddre ígérték. A munkavállalók azt követelik, hogy a juttatások csökkentése helyett, a kormány szorítsa vissza a feketegazdaságot, adózza meg a nagy vagyonokat, és vegye fel végre a harcot a kiterjedt korrupcióval és az általánosodni látszó adócsalással.
A munkavállalók szervezeteinek jelentős része is tarthatatlannak minősítette az intézkedéseket. Úgy vélik, ezek hatására a szakképzetlen munkásnak és az egyetemi tanársegédnek például ugyanannyi lesz majd a havi bére. Az Adevarul bukaresti napilap hétfői számában szóvá tette, hogy a bércsökkentést csak az állami intézmények, az oktatásban és az egészségügyben dolgozók kárára képzelték el, a nagy állami vállalatok és gazdasági intézmények dolgozóinak bére azonban változatlan marad, amit az újság igazságtalanságnak ítélt. Csak két kategóriával tesznek kivételt, a fogyatékosokkal és gyermekekkel.
Romániába az első évnegyedben alig érkezett külföldi tőke, a beruházások 35 százalékkal estek vissza, a banki hitelezés még mindig nem indult be, a magánszemélyek hiteltartozása folyamatosan növekszik, a lej árfolyama pedig elszabadult. A vállalkozók attól tartanak, hogy a kormány a mostani intézkedések dacára később a vállalatokat is megsarcolja.
