„Balog Zoltán miniszter a fóti gyermekközpontban több gyerekkel is szót váltott,
hogylétük felől érdeklődött, majd nyugtázta, hogy az ellátásra nincs panasz.”
MTI-hír

Szervusztok gyerekek, Zoli bácsi vagyok, de ti csak szólítsatok egyszerűen emberi erőforrás miniszternek. Remélem, jól érzitek magatokat a mi vendégszerető országunkban, ahol tárt karokkal fogadunk benneteket.

Tessék? Hogy nem értitek, amit mondok? Hát ti, gyerekek, nem tudtok magyarul? Na, majd mindjárt intézkedem. Ne féljetek, nem olyan nehéz ez a mi magyar nyelvünk. Én is megtanultam, már hároméves koromban tudtam magyarul.

Jól van, ha nem akartok magyarul tudni, akkor angolul szólok hozzátok.
Na, hogy vagytok gyerekek? Ugye, nem akarjátok elvenni a magyar emberek munkáját? Ígérjétek meg a Zoli bácsinak, hogy nem azért jöttetek ide Migráncsországból.

Így görbüjjetek meg? Na, akkor jó.

Remélem, rendesen tanultok, nem szamárfüles az iskolai füzetetek, nem felejtitek el megírni a leckéteket, és szót fogadtok a tanáraitoknak.

Tessék? Hogy nincsenek tanáraitok? Hát ti gyerekek, nem jártok iskolába? Irgum-burgum, a Zoli bácsinak ez nem tetszik. Rendes gyerek iskolába jár. Vannak szülei, lakása, naponta háromszor eszik, szép ruhában jár.

Hát miféle dolog ez, gyerekek, hogy nektek semmitek sincs? És még szomorúak is vagytok, ahelyett, hogy örülnétek, amiért itt lehettek.
Tessék boldognak lenni!

Micsoda?
Hogy hiányoznak a szüleitek? Hát milyen szüleitek vannak nektek kedves gyerekek, hogy csak úgy magatokra benneteket? Mi? Hogy nincsenek szüleitek? Meghaltak a háborúban?

Ez baj kedves gyerekek, de a Zoli bácsi majd intézkedik. Ne is beszéljünk ezekről a szomorú dolgokról, mert a Zoli bácsi szomorú lesz. Inkább beszéljünk arról, hogy álltok a magyarok kultúrájával? Tisztelitek? Na, azért.

Mert mi nem szeretjük azokat, akik nem tisztelik a kultúránkat. Mi is tiszteljük a másokét. Már amennyiben van nekik.

Jól van, csak vicceltem. Azt akartam, hogy vidámak legyetek. Persze, hogy minden nemzetnek van kultúrája, ha nem is olyan jó, mint a miénk.

És a törvényeinkkel hogy álltok gyerekek? Migráncsországban, ahonnan jöttetek, ott vannak-e törvények?

Tessék? Hogy ott háború van?
Ne mondjatok ilyen csúnya szavakat, mert a Zoli bácsi ettől is szomorú lesz. Elmondja a Viktor bácsinak, aki még a Zoli bácsinál is szomorúbb lesz. És ettől méregbe borul, mert a Viktor bácsi még a Zoli bácsinál is jobb bácsi, és még nálánál is kevésbé szeret szomorú lenni.

Nem tudjátok, hogy ki az a Viktor bácsi? Majd megtudjátok. Először a magyarok sem tudták, de most már tudják. Nincsenek illúzióik.

Hogy mi az az illúzió?
Hát gyerekek, az illúzió az, ami a valóság helyett van. Kicsit olyan, mint a valóság, csak egészen más.

Na, szépen beszélt nektek a Zoli bácsi? Ha tetszett, amit mondtam csak szóljatok: ha még mindig itt esz benneteket a fene, jövök máskor is.