Óvakodj a nyelvésztől!
K. település laktanyájában hangzott el az igen veretes magyar mondat. B. őrnagy száját hagyta el, és azon melegében szállóigévé vált a köreinkben:...
K. település laktanyájában hangzott el az igen veretes magyar mondat. B. őrnagy száját hagyta el, és azon melegében szállóigévé vált a köreinkben: én nem vagyok egy szadizmus, de hogy maguk itten rá lesznek b@szva, az atyaúristen!
Egykori katonai előjáróm fenti szavai jutottak az eszembe, amikor néhány nappal ezelőtt Deutsch-Für Tamás jól ismert fizimiskája sejlett fel a tévé képernyőjén. Talán még a mutatóujját is felemelte néhányszor, bár ebben nem vagyok biztos, az azonban „atyaúristen”, hogy ki volt akadva és fenyegetőzött.
Mondjuk, hogy ki volt akadva, azon nincs mit csodálkozni. Mert tegyük a szívünkre a kezünket, de tényleg: hogy jön ahhoz, egy nyelvész, hogy népszavaztassa az embereket? Milyen jogon? Ki kérte erre?
Magyarország jobbik felének, ezt sugallta Deutsch-Für némiképp dúlt arckifejezése, megvannak a válaszai. Hogy ki kérte meg Kálmán urat, hogy egy beadvánnyal fricskázza a Fideszt, az nem lehet kérdéses. Ki más, ha nem pártunk és kormányunk? Még az is lehet, hogy maga Gyurcsány Ferenc hámló keze tette be az idegerős lábát Kálmán nyelvész kies otthonába! Pedig tudhatná a miniszterelnök, hogy Magyarországon csak a Fidesznek van joga kérdezni.
Volt egy pillanat a sajtótájékoztatón, amikor Deutsch-Fürből előjött a benne oly mélyen, ám annál alaposabban rejtőző gondolkodó. Ezt onnan lehet tudni, mert így folytatta: bizonyosan ülnek még odahaza mindenféle professzorok, akik csak arra várnak, hogy az MSZP eligazításai alapján beadványokkal nehezítsék a Fidesz életét.
Naná, hogy ülnek, nem is kicsit: nagyon! Magyarország, mint tudjuk, tele van professzorokkal, akik csak arra várnak, hogy borsot törjenek a Fidesz orra alá. Sőt, közöttük olyanok is vannak, akik kifejezetten csak azért lettek professzorok, hogy egyszer, amikor eljő a nap, látszólag tétlenül üljenek odahaza, valójában azonban Fidesz-bosszantó emilekkel bombázzák az Országos Választási Iroda számítógépét. (Ha már a szerver-feltöréshez nincs bennük elég civil kurázsi!)
Persze, már nem sokáig ülnek csak úgy. Ez már nem Deutsch-Für arcáról, hanem felemelt mutatóujjáról volt leolvasható. Előremutató volt ez a mutatóujj, forradalmi, majdhogynem osztályharcos - látszott rajta, hogy bármelyik percben kész elkergetni a hazug kormányt. Azt mondta a felemelt mutatóujj gazdája, hogy a Fidesz javasolja, hogy az országgyűlés őszi ülésszakán vitassák meg az OVB működését.
Ha én lennék az OVB, most félősen összehúznám magam, reszketnék, mintha madárka szállt volna rám, és sietve húznék elfele. Mindegy hová, csak minél messzibbre (sic!). Merthogy jaj lesz akkor az OVB-nak: meg lesz mondva róla az őszinte. Hogy ahelyett, hogy minél hamarabb átengedte volna a Fidesz által fogalmazott kérdéseket, másokat is hagy kérdezni. Hol volt az OVB, amikor az iskolában a demokráciát tanulták? Talán hiányozták a testület tagjai, amikor az volt a tananyag, hogy csak a Fidesz kezdeményezhet népszavazást? Na jó, elvileg másoknak is joguk van ehhez, de nem kötelező élni ezzel a joggal. (A szocializmusban is volt többes jelölés, mégse jutott senkinek eszébe Kádár ellenében indulni!)
Azért van abban valami diszkrét báj, hogy a Fidesz utolérte Horn Gyulát. A Sólyom László által ki nem tüntetett politikus még vagy tíz évvel ezelőtt, miniszterelnökként, bátorkodott elővezetni azt a téveszméjét, miszerint Magyarországon túl sok a filozófus. Már nem emlékszem, milyen évszak volt, és a túlságosan nagy meleg, vagy a szokatlan hideg tett átmeneti kárt az agyakban, de tény, hogy Horn nem aratott zajos sikert ezzel a bejelentéssel. Ám azt még álmunkban sem mertük gondolni, hogy egy évtizeddel később a Fidesz az odahaza várakozó professzorok nagy számától lesz kiakadva.
Most legalább tudjuk, amit eddig is tudhattunk: hogyha a Fiúk a csillagok valamilyen szerencsétlen együttállása folytán, vagy más fortély révén visszakerülnek a hatalomba, akkor mire számíthatunk.
Sok jóra nem: felemelt mutatóujjakra, a nemzetet egyesítő körmösökre és a magyarságot ébresztő vekkerekre. Kapunk 72 órát, mondták tavaly ősszel. Nekem speciel ez már akkor is sok volt: mit kezdjek én ennyi órával?
Most meg az van, hogy ősszel lesz egy parlamenti bizottság, amely az adófizetők pénzén vizsgálni fogja az OVB ténykedését.
De a lényegen ez nem változtat: Magyarországon ma professzorok ülnek szerény ízléssel berendezett hajlékaikban és csak arra várnak, hogy árthassanak a Fidesznek valamit. Én már rájöttem, ezért másoknak is a figyelmébe ajánlom: különösen a nyelvészekkel érdemes óvatosnak lenni! Ha meglátnak egy ikes igét, elszabadul velük a ló, és ilyenkor nemcsak, hogy mindent tudnak, de mindenre is képesek.
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írott cikk
