Egy új kormány két módon tehet rosszat az országgal: azzal, ha betartja a választási ígéreteit - vagy legalább azok egy részét-, és azzal, hogyha nem.

Merjünk nagyot álmodni – és legyen merszünk keveset ígérni!

Mintha ez utóbbi nehezen menne, a kormányzásra készülők ígéreteivel ugyanis Dunát lehetne rekeszteni. S bár 1998 óta tudjuk, hogy más kampány és más a kormányzás, ám a választókban mégis van valamennyi igény arra, hogy a kormányzás legalább nagy vonalakban hajazzon a kampány során tett ígéretekre.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy minden meg van ígérve, ami jó és kellemes a zembereknek. Kisebb adó, kevesebb járulék, több munkahely, továbbra is ingyenes oktatás, hosszabb gyes, visszaadott 13. havi nyugdíj, béremelés. Ezen kívül több pénz a köztévének a MÁV-nak, a BKV-nak, a sportnak - több pénz mindenkinek.

Már a régi dakoták is ezzel a csatakiáltással indultak a harcba: több mézet a madzagra!

Az elképzelés egyébként rokonszenves: ez a sokat szenvedett nép végre valahára valóban megérdemelné, hogy bőségben és jólétben éljen.

Kérdés, hogy honnan lesz minderre pénz? Aki látott már közelről családot, az tudja, kicsiben sem könnyű. Mert lehet új, és drága játékot ígérni a kisebb gyereknek, több zsebpénzt a nagyobbnak, a feleségnek is lehet kedveskedni egy divatos, nem a kínai piacon vásárolt eredeti márkás táskával.

Még az is lehet, hogy emiatt szeretni fogják a családfőt, de ettől a családnak még nem lesz több pénze.

Pénzt kell szerezni valahonnan - ha máshonnan nem, hát hitelbe.

Hitel nincs. Vagyis van, mert hitel akkor is van, amikor tulajdonképpen már nincs. Csakhogy, egyre rosszabb feltételekkel, egyre drágábban adják.

Tételezzük föl, hogy a Fidesz kormányra kerülésekor a két rossz közül a nagyobbat választja. Vagyis azt, hogy betartja az ígéreteit – de legalábbis azoknak egy részét. Azaz, többet költ, mint a most kormányzó népnyúzók, és kevesebbet szed be, mint akik az elmúlt nyolc évben tönkrevágták az országot.

Egy varázsló bizonyára képes erre a mutatványra – bár előbb-utóbb minden szemfényvesztő trükkjeit leleplezik.

Kezdjük ott, hogy az IMF néven elhíresült Valutaalap nem nézné jó szemmel, ha a magyar hiány a Fidesz által megszellőztetett 7 százalékra ugrana. Igaz, ezt az ötletet csak egyszer dobták be a Fiúk, azóta fülüket-farkukat behúzva lapítanak. Talán csak egy feldobott kém-lufi volt, amellyel azt próbálták meg lakmuszolni, vajon hogyan fogadja a nemzetközi pénzvilág az ígérgetős-osztogatós gazdaságpolitikát.

Finoman fogalmazva: nagyon rosszul fogadta. Még szinte el sem hangzott a bejelentés, már érkezett is a ledorongolás: az IMF, mondták az ottani illetékesek, nem lenne toleráns, ha a magyarok ismét „elengednék” a hiányt.

Jó, a Valutaalapról tudjuk, hogy a Gyurcsány-barát komcsik gyülekezete (forrás: Fidesz), nem kell velük különösebben foglalkozni.

Nem kell, csak muszáj. Merthogy náluk van a pénz, ők mondják meg a tutit. Tetszik, nem tetszik, ez van.

Pontosabban: nem csak az Unió pénztárcájában, a Valutaalapnál van pénz. Van pénz máshol is, csak meg kell keresni. A Fidesz nyilván tudja, hol vannak a világban Unión kívüli pénzek. És nem csak most tudja, tudta már jó tíz évvel ezelőtt is. Akkoriban egy Orbán Viktor nevű miniszterelnök már azzal kérkedett, hogy az Unión kívül is van élet.

Hanem hát az ígéretek megtartásához pénz kell, és ebből a szempontból egészen más megvilágításba kerülnek Orbán idehaza értetlenkedve fogadott külhoni kiruccanásai. Nem a mexikói turnéra gondolunk, ahol Anikó asszonnyal kettesben egy ismeretlen jótevő meghívására töltötték a jól megérdemeltet, és fedezték fel az azték táj varázsát.

Hanem az üzleti túrákra. A pekingi útra például, ahol a Fidesz Polgári párt hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Kínai Kommunista Párttal. Nincs ebben semmi rossz, hivatalosan bejegyzett párt a kínai kommunistáké, valamelyest talán még demokratikus is – persze, attól függ, ki mit ért demokrácián.

Vespasianus dakota császár óta tudjuk, hogy a pénznek nincs szaga.

És a Putyinnál abszolvált, érdekes körülmények közepette zajlott Orbán-zarándoklat is megérne egy misét. A Fidesz korábban ugyan mereven orosz-ellenes volt, ám mostanra mintha minden más lenne. Putyin és az oroszok nem is annyira rossz emberek, mint gondoltuk. Sőt, valójában nem is megszállókként voltak nálunk negyven évig, csupán ideiglenesen állomásoztak hazánk területén – erre jártak, megtetszett nekik az ország, ezért eltöltöttek itt néhány ezer vendégéjszakát.

És akkor Irakról és Iránról még nem is szóltunk. Náluk is van pénz – állítólag a tavaly alig több mint félmillió forintból gazdálkodó Jobbik nevű párt prominenseinek mobiljában minden fontos ottani potentát elérhetősége benne van.

Azért óvnám a leendő kormányzókat a hirtelen felindulásból elkövetett mobilozástól. Csak óvatosan: január 16-a óta már tizenegy jegyű hívószámokat kell beütni a készülékekbe.

A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata