Szívem szakad, hogy nem lehetek veletek ezen az ünnepen. Tavaly sem voltam idehaza október 23-án, most megint mennem kellett.

Brüsszelbe szólított a kötelesség, hogy onnan ígérjem meg nektek: nem leszek gyarmat.

Akár két marék szotyolát is adnék, ha most én is veletek együtt ünnepelhetnék.

Valami tisztújítás miatt rángattak ide a brüsszeli bürokraták. Épp a mi ünnepünkre tették, de lesz ez még másképp is.

Nem gyávaságból hagytalak itt benneteket, mint azt sokan gondoljátok, nem azért, mintha nem mernék kiállni elétek és a szemetekbe nézni. Én bármikor a szemetekbe nézek, és bármikor felolvasok nektek a papíromról bármit.

Azt olvasom fel nektek, amit hallani akartok.

Nekem ez nem ügy, nem ma jöttem le a falvédőről, megettem már a kenyeretek javát.

Ismertek engem, tudjátok rólam, hogy ki vagyok. Ha kéritek, egyenként kergetem ki az összes migráncsot az országból.

Nekem az ünnep a távolban is azt jelenti, mint odahaza. Mert én a szívemben hordom magammal a nagyszerű napok emlékét. A pesti srácok hősiességét. Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Andy Vajna. A vejemről se feledkezzek meg, Saját Lábán Álló Tiborcz Istvánnak hívják.

Schmitt Paja, na ő is egy nagy fazon. Azért csináltam belőle annak idején államfőt, mert annyira szórakoztató. A Nemzet Bohóca. Az Áder Janó unalmas, de ő legalább nem plagizálta a doktoriját.

Lélekben most is köztetek vagyok, és fáj a szívem, amiért a testem távol van. Idegen emberek között, de remélem, tudjátok, hogy értetek küzdök most is.

És kérlek benneteket, miattam ne aggódjatok! Ígérem, hazamegyek. A Vidi meccsét már biztosan otthon nézem. Hazamegyek, és megvédek mindenkit,

Mert az emberek döntöttek: meg kell védeni az országot.

Tudom, hogy ez marhaság, mert nem támadja senki, de ha már kiírtuk a plakátokra, meg a Rogán is megtanulta komoly arccal, röhögés nélkül elmondani, hát legyen. Én nem leszek semmi jónak az elrontója. Úgy megvédelek benneteket, hogy a hajam szála se görbül.

Ja, az ünnep. Arról is kéne mondani valamit.

Ünnepnapon zárva vannak a boltok, még szotyit se kapni ilyenkor. Ezért hágtatok fel velem oxigénpalack nélkül a fülkeforradalom csúcsaira, ez az ünnep üzenete.

Nem magam miatt tettem azt a sok jót veletek, hanem, mert azt akartam, hogy örüljetek.

Kikergettem az oroszokat, most visszarimánkodom őket.

Bocs, tudom, hogy ez nem annyira ünnepi, de muszáj megkérdeznem: van valakinek szotyija?

Nincs? Nem baj, majd beleírjuk abba az alapizébe, hogy mindenkinél mindig kell lennie szotyinak. Nemzeti szotyializmusnak fogjuk majd nevezni a rendszert.

És ne féljetek, nem maradtok sokáig újabb ígéretek nélkül.

Amint újból otthon leszek, megint mindent megígérek.

Pontosabban: mindent is.

Hajráf Magyarország, hajráf magyarok!