Mármint Szijjártó, Orbán, és többiek. Farkas Flórián például, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője, akit hangos Flóri takarodj! kiáltásokkal fogadtak a gyöngyöspatai romák, bizonyára szintén vidám és felhőtlenül bizakodó romák között éli az életét.

Nyilván így van, mert ha másként lenne, akkor nem hallgatnának, mint dinnye a fűben. Ha gondjai lennének a hazai cigányságnak, súlyos, megoldatlan problémái, teszem azt szegénység és kirekesztettség, jövőtlenség és reménytelenség, akkor bizonnyal szólnának, mert ez a dolguk.

Amúgy meg a gyöngyöspatai helyzet fokozódik. Ott tartunk, hogy már az sem érdekes, hogy kinek van igaza. Ebben a történetben – és most már nem csupán Gyöngyöspatáról, hanem a cigányszármazású magyarok kálváriájáról van szó, - ugyanis mindenkinek van valamennyi igazsága.

Az már most látszik, hogy a kormány egyáltalán nem ura a helyzetnek. Próbál úgy tenni, mintha az lenne, íróasztalok mellől üzeni, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartani, de ezzel is csak a hazugságainak a számát növeli. Maszatolás, mellébeszélés, másra mutogatás.

Bármennyire is unalmas, mégis kézenfekvő: onnan kellene kiindulni, hogy Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt a Filmművészeti Egyetemen azt mondta a hallgatóságnak, úgy fog elbánni a Magyar Gárdával, mint ahogyan Horthy tette a nyilasokkal. Ad nekik két pofont, majd hazazavarja őket.

Aztán, előbb még ellenzékben, később már kormányon is, azt állították, hogy két hét alatt rendet tesznek, megszilárdítják a közbiztonságot.

Látjuk, mi lett belőle. A Magyar Gárda ugyan már nem létezik, de van helyette Szebb Jövőt Polgárőrség, Véderő, Betyársereg. És még ki tudja hányféle szervezet, amelyekről hál istennek, még nem is hallottunk.

Nem is dolgunk hallani ezekről - a rendőrségnek, a titkosszolgálatnak lenne velük dolga. Ha nem lennének eszközeiktől megfosztva, és tennék a dolgukat, ahelyett, hogy a külsőségekre koncentrálnának.

És itt emlékeztetnénk nagy tisztelettel Pintér Sándornak egy múlt év őszén tett kiszólására. Amikor azt vizionálta a belügyminiszter, hogy a gazdasági intézkedések nyomán növekedni fog a bűnözés, ezért az esetleges lázadások kezelésére – értsd: elfojtására - erősebb rendőrség kell a mostaninál.

Akkor még a Fidesz nem mondta meg az embereknek, hogy megszorítások jönnek. Most sem mondja meg, de mostanra már mindenki tudja.

Pintér túlélte, hogy igazat mondott - más Fidesz-közeli vezető ennél kevesebb őszinteségbe is belebukott volna. Nyilván ennek is oka van, sokat tudhat Orbánról és köreiről. Ami persze fordítva is igaz lehet: Orbánék is sokat tudhatnak Pintérről.

Egymás tökét fogják, ezért is tehetetlenek.

Orbán nem megy Gyöngyöspatára, de még a környékére sem. Ő csak győztes meccseken szeret mutatkozni, villogni a VIP-páholyban, a kormány nagyszerűségétől eltelt tapsolók között, hazai pályán papolni. Schmitt álamfő (sic!), ha akarna, sem mehetne önállóan sehová, neki Orbán diktál, talán még levegőt is a miniszterelnök engedélyével vételez.

Farkas Flórián pedig… Róla szót sem érdemes ejteni.  El kellene döntenie magáról, hogy cigányember ő, vagy inkább Fideszes. Hogy kit kellene képviselnie, és ehelyett kiknek gazsulál valójában.

Talán, ha a nemzet legjobb elméi, pártállást, felekezeti hovatartozást, származást félretéve, végre leülnének egy nagy közös asztalhoz…

Hogy megbeszéljék, mi legyen a magyar romákkal, és a nem roma magyarokkal.

Nem ma kellett volna, minimum húsz évvel ezelőtt. De még ma is jobb, mint soha.

Talán nem csak a cigányok ügyét lehetne ezzel előbbre vinni.