<BR><FONT size="4">Szerintem bűn lenne, ha hagynánk méltatlanul a feledés homályába veszni azokat a gondolatokat, amelyeket Széles Gábor osztott meg velünk a minap a Heti Válasz hasábjain. Márpedig jó esély van erre, hiszen a lakájmédia szemmel láthatóan úgy határozott, hogy agyonhallgatja ennek az okos embernek a bölcs szavait.<BR>Hogy a lakájmédia miért nem vetette rá magát a témára, azt egyelőre nem lehet tudni: talán valahol messze, egy hazánktól távoli összeesküvési központban – New Yorkban, Párizsban, vagy éppen Tel Avivban - döntöttek így a hatalmasok, de az is lehet, hogy egyszerűen nem tűnt fel nekik, hogy Széles úr mekkora nagy igazságok kimondására képes, ha úgy istenigazából tényleg nekidurálja magát.<BR>Széles úr, ha valaki nem tudná, jelenleg az ország ötödik leggazdagabb embere, vagyonát az erre hivatott szakemberek több mint hatvankét milliárd forintra becsülik. Ez az összeg persze nem mind készpénzben áll Széles úr rendelkezésére, leginkább nagy gyárakban ölt testet, valamint egy médiabirodalomban, melynek a többi között a Magyar Hírlap nevű, valaha szebb napokat és lapokat látott orgánum is tagja. A Magyar Hírlap sokak szerint jó befektetésnek tűnik, a főnök eddig mindössze három milliárdot bukott rajta, de a hatvankét milliárdba ez még lazán belefér, így mulat egy magyar úr, van annak, aki el nem issza.<BR>Úgyhogy Széles Gábor egész jól el lehetne a nagyvállalataival, meg a médiabirodalmával, ülhetne a jól megérdemelt babérjain, és hallgathatná a pénztárgép csilingelésének mennyei muzsikáját. (Utóbbi átvitt értelemben gondoltuk persze, hiszen ma már egy átlagos 12éves késelő fiú is tudja, hogy a készpénzfizetés kora lejárt, banki átutalások zörejeit visszhangozza a szél a pesti rónaságon.)<BR>Szóval, pihenhetne nyugodtan Széles Gábor, vagy jótékonykodhatna kedvére, de ő nem az a típus, aki szereti fényezni magát, és könnyen megszerezhető népszerűségre tör. Ehelyett a nehezebb utat választotta: élőszóban fejezte ki magát, azaz interjút adott a Heti Válasznak. <BR>A jelen állás szerint ötödik leggazdagabb magyar azt találta ebben az újságban nyilatkozni, hogy Magyarországnak csak két jó szónoka volt idáig: az egyik Kossuth Lajos, a másik pedig Orbán Viktor. Sőt, a nyilatkozó még ennél is tovább ment, és kijelentette, hogy szerinte Orbán Viktor Kossuth Lajos reinkarnációja.<BR>Ha egy kicsit is komolyan vesszük magunkat, zavarba jövünk. Egyik lábunkról a másik mozgásszervünkre állunk, ha meg ülünk éppen, idegesen kopogunk az asztalon a golyótollunkkal. Mindezt nem öncélúan tesszük, láttunk mi már karón varjút, Morvai Krisztina (Jézus anyja palesztin lány volt) is megvolt már nekünk (médiailag persze), de hogy valaki ugyanebben az évtizedben még a független jogásznőnél is veretesebb baromságot állítson, arra józan paraszti ésszel a legdörzsöltebb londoni fogadóirodák sem számíthattak.<BR>Merthogy Orbán Viktort még értjük valamelyest. Nagy beszélő, egyszer már adott 72 órát a kormánynak. De hogy jön ide Kossuth Lajos? Az, hogy valakiről a legtöbb magyarországi településen főutca van elnevezve, szobra van New Yorkban és Torinóban, még nem jogosítja fel arra, hogy egy napon említsék kis hazánk örök és megbonthatatlan ellenzéki vezérével. <BR>Nehogy már a befőtt egye meg a nagymamát!<BR>És azt sem nagyon értjük, hogy ha már Széles úr magáról is szót ejt az interjúban, miért Hunyadi Jánoshoz és Görgey Artúrhoz hasonlítja önmagát. Amikor legjobb tudomásunk szerint egyikük sem volt soha a Videoton, vagy teszem azt, az Ikarus tulajdonosa. Széles úr kilóra megvehette volna bármelyiküket, hiszen, legalábbis az anyagi kondíciókat tekintetében, nem csak hogy az öt leggazdagabb magyar közé, de még a TOP 100-ba sem fért be egyikük sem.</FONT> <BR><BR><I>A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata<BR><BR></I><BR>