Tisztelt Centrumközpont! Alulírott Málnavadász Lajosné született Lelkesné Fásult Margit, magyar állampolgár, azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a Főnénit azonnal és páros lábbal.

Nem azért, mert nem tartja be a törvényeket: az ilyen az Önök szemében nem számít vétségnek, mert Önök, T. Központi Centrum, a mások törvényeit eltörlik, a sajátjaikat pedig nem tartják be.

A Klubrádió pályázatáról van szó, amely Főnéniék szerint először magas színvonalú volt (de sajnos, volt nála jobb is), később meg az lett vele a baj, hogy alakilag nem felelt meg a követelményeknek.

Vagyis, hogy csak a lapok vannak beszámozva, az oldalak nem.

Ezen bukott meg a Klubrádió pályázata, hogy az amúgy üres hátoldalon nem voltak számok. Mert a magyar embert zavarja, ha üres hátoldalt lát.

Bántja a tekintetét, nem tudja mire vélni.

Fondorlatot sejt mögötte, rontást. Elborul az agya, ökölbe szorul a talpa.

Lenin írt üres hátoldalakkal teli irományokat, meg Rákosi.

Gyurcsány és az Emúttnyócév.

De nem ezért kell meneszteni a Főnénit, hanem mert ahhoz a gyalázathoz sem ért tisztességesen, amivel megbízták. Csak júliusban vette észre ugyanis, hogy a Klubrádió olyan pályázatot adott be, amelyet szerintük el sem lehetett volna fogadni. Egészen mostanáig azt hitte, hogy a Klubrádió pályázata jó (de van nálánál is jobb), le is osztályozták annak rendje és módja szerint, adtak rá 65 pontot a maximálisan kapható 72-ből.

Vagyis, Főnéniék hanyagul végezték a munkájukat. Nem vették észre, hogy amit ők majdnem tökéletesnek gondolnak – a 72-höz mérten a 65 egészen jó arány – az tartalmilag nulla, stilisztikailag silány, alakilag szabálytalan. Mert nemcsak az oldalakat, de a hátlapokat is meg kellett volna számozni.

A képeket elfelejtették kiszínezni.

És nincs rajta lábjegyzet.

Hiányzik az oldalak tetejéről a vonatkozó Nyirő-idézet.

Sehol a Kedves Vezető dicsérete.

Ráadásul nem kockás papírra volt írva a pályázat, pedig Főnéninek már az óvodában is kockás papír volt a jele.

Csak most tűnt fel mindez az éber tekinteteknek, akkor, amikor már nem lett volna szabad semminek sem feltűnnie. Mostanra ugyanis már csak egyetlen dolguk maradt volna Főnéniéknek: végrehajtani a magyar bíróság jogerős határozatát, odaadni a Klubrádiónak a már elnyert frekvenciát, aztán menjen mindenki isten hírével.

Nem elég megszavazni a törvényt, be is kell azt tartani.

Tisztelt Központi Centrum Sajtómédia!

Kéretik Főnénit páros lábbal.

Most rögtön, de legkésőbb azonnal.