Köztársasági Elnöki Hivatal

Sándor-palota 1014 Budapest Szent György tér 1.

Telefonszám: (36) -1-224-5000 www.keh.hu

Tárgy: Válasz a 12 pontra Civil

Összefogás Fórum, Budapest, Magyarország

Tisztelt Uraim!

Levelüket, melyet a Gój Motorosok által juttattak el hozzám, köszönettel vettem. Kérem, nézzék el nekem, hogy nem tudtam személyesen átvenni a követeléseiket, de más bokros teendőim megakadályoztak abban, hogy a petíció átvételénél személyes jelenlétemmel fejezzem ki a nemzet egysége iránt érzett elkötelezettségemet.

Remélem, főosztályvezetőm, Szabó György úr megfelelő módon vette át az Önök petícióját, bízom benne, hogy kedves és bíztató szavak kíséretében fogadta az Önök küldötteit, a Gój Motorosokat. Mielőtt a lényegre rátérnék, még egy ügyben kérném megértésüket: tudom, Önök akár udvariatlanságnak is tekinthetik, hogy válaszommal csaknem huszonnégy óráig megvárakoztattam Önöket - ígérem, ilyen a jövőben nem fog előfordulni. Késedelmemre ezúttal azonban jó okom volt: Orbán Viktor úr, akit Önök nem csupán jól ismernek, de legalább ennyire kedvelnek is, igen elfoglalt volt ezen a vasárnapon, így azután, csak fél nap elteltével tudott időt szakítani arra, hogy az Önök 12 pontjában foglaltakat megvitassa velem.

Külön öröm, hogy a levél megfogalmazóinak soraiban igen kiváló közéleti embereket üdvözölhetek - jelesül az egykori újságíró-szerkesztőt, jelenleg politológust, aki a rendszerváltozást megelőző években az akkori rendszer ádáz ellenségének számító Ifjúkommunista című kiadvány körül is igen tevékenyen jeleskedett. S ugyancsak, örömömre szolgál, hogy az Önök soraiban üdvözölhetem azt a nagyszerű építészt, akinek keze munkáját évtizedekkel ezelőtt már számos szép balatoni nyaraló - nem egy ezek közül az akkori pártállam vezetőinek megrendelésére készült – dicséri.

Mint tudják, én magam akkoriban egy politikailag nagyon ingoványos országban, az akkor még létező NDK-ban dolgoztam, nem messze a Berlini Faltól, de a szocializmus elől menekülőkre leadott állampárti lövések szerencsére csak ritkán verték fel az általam használt, amúgy kommunista szellemiségű könyvtár csendes nyugalmát.

Rátérve az Önök követeléseire, szeretném leszögezni, hogy a legteljesebb mértékben osztom az Önök aggodalmait. Önök a következőket követelik: „a közélet tisztaságának helyreállítása, "az ország félrevezetéséért felelősök kizárása a közéletből", a "nemzeti vagyon eltékozlóinak megnevezése", a "tisztességes munka megbecsülésének helyreállítása", "a magyar föld és otthonok védelme", "a családok és a gyermeknevelés kiemelt megbecsülése", "az oktatás és az egészségügy kiemelt állami támogatása", a "történelmi egyházak méltó megbecsülése", "a közbiztonság megteremtése", „a magyar állampolgárság a határontúliaknak”, „a nemzeti jelképek tiszteletben tartása”, valamint „a hiteles tömegtájékoztatás és a sajtó függetlensége”. Szeretném leszögezni, hogy mind én, mind Orbán elnök úr a legteljesebb mértékben osztozunk az Önöknek a nemzet iránt érzett felelősségében. Legutóbb, a Hortobágyon járva, egy mangalica telep meglátogatása közben személyesen, a saját szememmel is tapasztaltam, hogy soha nem látott mélységű szakadék felé tart az ország.

Önök nyilván tudják, hogy nekem a látszatra is adnom kell. Azt kérik tőlem, hogy menjek be a parlamentbe, és ott mondjam el, hogy szerintem az előrehozott választás lenne a legjobb megoldás. Megtehetném, bár, őszintén szólva, nem szívesen megyek ezek közé. Nem terhelném Önöket most mindenféle vulgáris részletekkel, de odabent a nagyteremben, ahol a plenáris üléseket tartják, még a levegő is más, mint például a Felvidéken, a Vajdaságban, vagy teszem azt, Erdélyben, ahová nemzeti ünnepeinken rendszerint menekülni szoktam. Ettől még persze bemehetnék közéjük, és elmondhatnám, hogy távozzanak innen, de bármennyire is fájdalmas ez nekem, nem tehetem. S nem csupán azért, merthogy nekem, hivatalomból adódóan, pártok fölött állónak kell mutatkoznom. Ez is nagy tehertétel számomra, de elfogadom, hogy az általam betöltött magas pozíció, az adófizetők pénzén élvezett luxus bizony, időnként áldozatokat is követel.

Nem szeretném, ha félreértenék, de nem hallgathatom el Önök elől: Orbán Viktor úrral közösen arra jutottunk, hogy valójában nem szeretnénk, ha előrehozott választások lennének. Ez a kijelentés talán meglepi Önöket, és kérném is tisztelettel, hogy maradjon közöttünk, de be kell látniuk: nekünk - nem nekem, hanem a Fidesznek -, ez egyáltalán nem áll érdekünkben. Ha a Fidesz most kerülne kormányra, akkor nekik kellene meghozniuk egy sor kellemetlen intézkedést, mi által csökkenne a népszerűségük. Mindez, könnyű belátni, egyáltalán nem kívánatos a számunkra.

Nekünk, vagyis a Fidesznek, az lenne a jó, hogyha a szocialisták és a velük szövetséges szabad demokraták elvégeznék a piszkos munkát, a Fidesz pedig szépen és dicsőségesen beleülne a készbe. Ugyanúgy, mint 1998-ban, amikor a Bokros csomag után, a magát polgárinak nevező párt felélte az előző kormány által képzett tartalékokat.

Mindez persze nem kell, hogy az Önök, vagy a Fidesz retorikájában változást eredményezzen. Önök csakúgy, mint eddig, ezután is menjenek ki az utcára, és a nép nevében követeljék, hogy büntessék meg a bűnösöket. Mi pedig – akarom mondani, a Fidesz – továbbra is illegitimnek tekintjük az új kormányt, előrehozott választásokat követelünk, tudva, hogy úgysem lesznek ilyenek. Remélem, számíthatok a megértésükre és a diszkréciójukra.

Ha találkoznak velük, adják át a Gój Motorosoknak üdvözletemet. Kérném tisztelettel őket, hogyha a motorjaikat legközelebb ismét a Sándor Palotánál bőgetik, vegyék alacsonyabbra a fordulatszámot - van egy új, különlegesen érzékeny védett virágom, amely nagyon érzékeny a hangoskodásra.

Maradok tisztelettel, Sólyom László, az Önök köztársasági elnöke

                                                                         Lejegyezte: Föld S. Péter

A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata