Meghajlok a hölgyek akarata előtt. Ezt mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, amikor bejelentette, hogy meggondolták magukat, és a családon belüli erőszakról rendelkező törvény mégsem úgy lesz, ahogyan azt a múlt héten az éjszakai órákban megszavazták. Külön tényállásként szerepel majd a törvényben a családon belüli erőszak, a hölgyek akarata ugyanis szent dolog.

Néhány nappal korábban még nem volt szent dolog, akkor még sem a több mint  százezer aláírás, sem a józan ész, sem pedig a tisztesség nem számított.

Akkor csak az számított, amit a Fidesz, és vezérszónoka, dr. Varga István gondolt a nők és a férfiak kapcsolatáról, a családról, és úgy általában mindarról, amit társadalomnak neveznek. Nevezettek egészen a szavazás végéig azt gondolták, hogy a nőnek a konyhában a helye, néha el lehet engedni, hogy szüljön egy kicsit, ily módon megúszhatja, hogy ura és parancsolója agyba-főbe verje. Ha a nők több gyereket szülnének, akkor béke lenne a családokban, mondta dr. Varga képviselő úr.

Ha már megvan a szülés, és a vacsora is elkészült, lehet emancipálódni.

Ezt gondolta a többi fideszes honatya is. Ez onnan tudható, hogy a parlamenti vitában egyetlen párttársa sem mondta dr. Varga képviselőnek, hogy az ilyen tahó megnyilvánulásokkal, ezzel az elavult, dohszagú világnézettel, tessék visszamenni a középkorba, ott talán még vevők erre a bunkó világképre.

Amúgy nincs abban semmi meglepő, hogy a Fidesz és Rogán Antal meghajoltak a hölgyek akarata előtt. A Fidesz és Rogán Antal ezzel akaratlanul is elismerték, amit egyébként már régóta tudunk róluk: hogy az érvek és a szép szó nem hat rájuk, egyedül az erőből értenek. És nem csak akkor, ha a nőkről és a családról van szó. Így van ez akkor is, ha a média szabályozása, a nemzeti bank függetlensége, vagy éppen az IMF-fel való tárgyalások a téma. A Fidesz világában minden az erőről és a háborúskodásról szól. Arról, hogy az erősebb győz.

Most úgy tűnik, a nők győznek. Persze, nem árt óvatosnak lenni, és odafigyelni minden apró neszre, ami a Fidesz felől hallatszik. Mert a még az idén újratárgyalandó törvény nem a családon belüli erőszakot kívánja külön tényállásként kezelni és elítélni: kapcsolati, vagy együttléti erőszaknak fogják hívni. Álságos módon ugyanis nem a családokat, hanem a család kifejezést akarják ezzel megvédeni, hogy a család szóhoz még véletlenül ne kötődjön semmi negatív képzettársítás. A család ugyanis a Fidesz világában szent dolog, ahol béke honol - a férfi dolgozik, az asszony a konyhában sertepertél, és úgy várja haza az ő urát.

Ebbe az idilli képbe nem lenne ildomos belerondítani. Kihagynák hát a családot, ezért kerülne a kapcsolati, vagy másként együttléti erőszak a törvény nevébe. Ennek ugyan semmi értelme, de ebből a szempontból ez nem lesz különösebben szembetűnő – a nemzeti együttműködés rendszerében már semmin nem csodálkozunk.

Előrelépés azért van valamennyi. Jelesül az, hogy dr. Varga képviselő, a Fidesz és Rogán Antal ugyanis a törvény elfogadása után már nem azt gondolja, amit eddig, vagyis, néhány hímsovén, magát macsónak gondoló, ám nyilván önértékelési zavarokkal küzdő férfiember megszavazza azt, aminek korábban ellene volt.

És az is jó, hogy Rogán Antal feleségének, Cili asszonynak sem kell majd tüntetésre járnia. Nem mintha eddig gyakran előfordult volna ilyen társaságban, ám Rogánné Cili most berágott, és a sarkára állt: kilátásba helyezte, hogyha Tóni és a többiek így hagyják ezt a törvényt, akkor majd ő is tüntetni fog.

Mostantól mindez okafogyottá válik, Rogánné Cilinek nem kell tüntetnie. Mehet vissza a konyhába, és szülhet napestig - a Fidesz világában ez az ő dolga.