Körlevéllel kedveskedett dolgozóinak az Emberi Erőforrások Minisztériuma, népszerűbb nevén az EMMI.  A Balog Zoltán vezette intézmény arra figyelmeztette munkatársait, hogy a  jövőben tartózkodjanak bizonyos szavak használatától.

Nem azokat a szavakat muszáj mostantól mellőzniük, amelyeket Orbán Viktor egykori szobatársa használt a miniszterelnökkel kapcsolatban – a négybetűs, g-vel kezdődő és i-re végződő kifejezés nem szerepelt a minisztériumi leiratban.

Vannak azonban olyan szavak, amelyeket az emberminisztérium szalonképtelennek tart. Ilyen például a szegénység, a stadion, és azt sem árt tudni, hogy a gyermeket váró nők mostantól nem terhesek, hanem várandósok.

A szegénység helyett a rászorultságot ajánlja a külső kommunikációban Balog miniszter és csapata. Ettől még persze korog a gyomor, és nem lesz fűtés a lakásban, és a stadion helyett is hiába mondunk fedett sportlétesítményt, akkor sem járnak többen meccsre.

Hogy otthon, a család kötelékében szabad-e ezeket a szavakat használni, arról nem rendelkezik a minisztériumi körlevél. Vélhetően azért, mert a személyes kommunikáció szabályozására még nem tartják érettnek a magyar embereket. Odahaza vagy baráti társaságban, tehát további utasításig mindenki azt mond, amit akar.
Vagy, azt amit mer.

Balog Zoltán miniszter amúgy nem először tesz tanúbizonyságot nagyfokú szociális érzékenységéről. Sokan emlékeznek arra, amikor 2013. karácsonya előtt rászorult gyerekeket hívott a Hiltonba vacsorázni. Igaz, nem a saját pénzén vendégelte meg őket, hanem a rászorult gyerekeknél egy árnyalattal kevésbé rászorult adófizetők fizették a számlát, de a gesztus akkor is értékelendő.

Még a miniszterelnök is hibázott a minap, amikor azt mondta, hogy csökken a szegények száma - ha már lett volna minisztériumi körlevél, bizonyára rászorultakról beszél. Harrach Péternek azért már egy ideje sejthet valamit, néhány hónappal ezelőtt ugyanis képes volt azt állítani, hogy sok gyerek azért megy el üres gyomorral reggel az iskolába, mert náluk életforma, hogy nem  reggeliznek.

Van akinél hazugság az életforma. Az ilyen ember stadion helyett fedett sportlétesítményt mond, a vasárnapi zárva tartást vasárnapi pihenőnapnak, a koszovói menekülteket pedig gazdasági bevándorlóknak nevezi.

A minisztériumi körlevéltől már csupán egyetlen ugrás Orwell gondolatrendőrsége, amikor azt is tudni akarják, hogy mit gondolunk. Leginkább persze azt gondoljuk, hogyha a stadiont fedett sportlétesítménynek mondjuk, az akkor is kong az ürességtől. Aki pedig szegény, annak nincs mit ennie, fázik és rossz ruhában jár.

Ettől még persze Balog úr és kiválóan teljesítő minisztériuma azt ír, és azt mond, amit akar. Mi pedig, azt gondolunk róluk, amit akarunk. Ha úri kedvünk úgy tartja, azt gondoljuk Balog miniszterékről, amit Orbán Viktor egykori kollégiumi szobatársa ki is mondott a miniszterelnökről.

Innen üzenjük mindenkinek, akit érint: a szavainkat elvehetik, a gondolatainkat nem. Továbbra is azt gondolunk a rezsicsökkentés nevű parasztvakításról, amit akarunk. És a szabadságharcnak nevezett ámokfutásról is megvan a véleményünk.

Ha lehetne nekünk is egy kérésünk az emberminisztérium lakossági kommunikációjával kapcsolatban:  ne tessék a lopást egy élet verejtékes munkájával megvalósított családi összefogásnak nevezni.