Most & Itt

Pakkot kaptunk

Nem szeretnék most a spekulánsok bőrében lenni. Ha spekuláns lennék, reszketnék, mint a kocsonya, kezem-lábam remegne, és riadtan lesném, hogy...

Nem szeretnék most a spekulánsok bőrében lenni. Ha spekuláns lennék, reszketnék, mint a kocsonya, kezem-lábam remegne, és riadtan lesném, hogy merre tágasabb, melyik irányba szedhetem a sátorfámat.

Az újból miniszterelnöki rangban pompázó Vezénylő Tábornok hadat üzent a spekulánsoknak, mert bennük látja minden bajok okát. Ők hozzák a ránk a szegénységet, a kilátástalanságot, miattuk vannak a pestisek, ők rendelték meg az özönvizet.

Amiben persze lehet valami: rendes, tisztességes spekulánssal én még nem találkoztam. Legföljebb az elgondolkodtató valamelyest, hogy mindezt alig néhány nappal azután mondta a miniszterelnök, hogy Kósa nevű alelnöke megrendítette a forintot, és nehéz helyzetbe hozta a hiteleiket devizában fizető polgárokat.

Persze, Kósát - ilyenkor legalábbis – nem kell komolyan venni. Ezt mondta Orbán kormányának államtitkára is, Kósa csak egy debreceni ember, a debreceni emberekre pedig nem figyelnek oda a City bankárai.

Szijjártó Péter meg győri ember, őt sem kell komolyan venni, legföljebb akkor szörnyednek el a piaci elemzők, amikor valami bődületes baromságot mond.

Mindegy, túl vagyunk ezen is, a felcsúti ember barátai miatt veszítettünk néhány százmilliárdot - majd a pénztárnál kiderül, hogy mennyit is valójában. Egyébként meg mindegy is – könnyen jött pénz, tudjuk, könnyen megy.

29 pont volt Orbán csomagjában. Hogy miért éppen ennyi, lehet találgatni, a legkézenfekvőbb és némiképp logikus az lenne, hogy azért ennyi, mert 29 közgazdászra szokott hivatkozni az elmúlt hetekben. Vagyis, hogy ennyi gazdasághoz értő koponya segítette az országalkotó munkát, 29 agy feszült egymásnak, hogy a fülkékben lezajlott forradalom ne falja fel a saját gyerekeit. Ellenkezőleg: szárba szökjön, és termőre forduljon mielőbb.

Valahogy úgy lehetett, hogy a 29 derék férfiú mindegyike mondhatott egy igen hasznos ötletet – valamelyikük például a bankok megadóztatását is bevetette, ebből is törvény lesz, kétharmadnál több támogatottság esetén kétség nem férhet hozzá.

Megjegyzem, nekem sem szimpatikusak a bankok, van egy sejtésem, hogy ezek mind nyereségre mennek - ide a rozsdás bökőt, ha nem így van.

A bankszövetség persze azonnal felhorkant a megadóztatásuk terve ellen, maga a testület elnöke kérte ki magának, hogy elvigyék a nyereségüket. Merthogy velük ebben az ügyben senki nem konzultált, őket elfelejtették megkérdezni, pedig tudtak volna mit mondani.

Mondom, engem speciel nem érdekelnek a bakok, ha tehetném, magasról tennék rájuk. De sajnos, nem tehetem. Még akkor sem, ha hál’ istennek, jelen pillanatban nincsen semmilyen hitelem, ebből a szempontból tehát nem függök egyik banktól sem. Más embertársaim, köztük a Fideszre szavazó emberek közül viszont sokan ki vannak szolgáltatva ezeknek a pénzintézményeknek.

És ha ők, akkor én is. Közvetve persze. Mert ha drágulnak a bankok szolgáltatásai, akkor a folyószámlám vezetéséért is többet kérnek, a náluk tartott pénzemért meg majd kevesebbet fizetnek.

Abcúg bankok, ha még nem mondtam volna.

Persze, meg vagyunk mi bankok nélkül is, párnában tartott pénzekkel, vagy netán külföldi folyószámlákon hizlalt betétekkel. Igaz, az ilyen már offshore-nak minősül, a fene akar itt lovag lenni, vagy teszem azt, oligarcha, mostanában mindkettő rosszul cseng idehaza.

Úgyhogy én óvnék mindenkit – még magát a miniszterelnököt is – attól, hogy ujjat húzzon a bankokkal. Nem jótékonysági intézmények ők, és ha úri kedvük úgy tartja, tudnak kemények is lenni. És tessék azt is tudomásul venni, hogy a bankok mindig jól járnak. Amelyik bank nem jár jól, az nem bank, vagy szedi a sátorfáját és elhúz olyan vidékre, ahol jól jár.

Mi viszont nem járunk jól, ha a bankok elmennek innen, azzal meg pláne nem, ha itt maradnak, de úgy, hogy közben emelik a szolgáltatásaik árát.

Úgy hallani, a piac alapvetően jól fogadta Orbán csomagját. S bár a járulékok beígért csökkentéséről egyetlen szó sem esett benne, és a nyugdíjasoknak megígért 13. havi ellátás sem került szóba, Kósa és Szijjártó urak múlt heti ámokfutásához képest valóban felülésnek hatott Orbán csomagja.

A piac tehát kezd megnyugodni. Mi azonban, akik itt élünk ebben az országban, nem vagyunk piacok. Emberek vagyunk, akiket az is érdekel, hogy mostantól bárki köztisztviselőt indoklás nélkül ki lehet rúgni. Hogy az önkormányzati rendszert úgy alakítják át, hogy a jövőben csakis a Fidesz nyerhessen. Hogy az elszámoltatási kormánybiztosi posztra a finoman fogalmazva is foltos múltú Papcsák polgártárs találtatott a legalkalmasabbnak.

Nos, ha eddig elmulasztottuk volna, mostantól kezdhetünk idegeskedni.

A Klubháló - www.klubhalo.hu -számára írt cikk írott változata

Most & Itt
2010.06.09 11:06

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.