Ott, ahol a párt szakad
A rendszerváltáskor 165 parlamenti képviselővel indult a Magyar Demokrata Fórum frakciója, jelenleg kilencen ülnek a számukra fenntartott padokban. A valaha szebb napokat látott párt parlamenti képviselete tehát hamarosan megszűnik – a magyar törvények értelmében legalább tíz fő kell, ahhoz, hogy egy pártnak önálló frakciója legyen a parlamentben.
Amikor Dávid Ibolya pártelnök Bokros Lajost szemelte ki az Európai Parlamenti választásokra listavezetőként, már érezni lehetett, hogy borul a bili. Sokan nem értették, hogy egy magát még mindig konzervatívnak tartó pártnak miért jó, hogy a Horn kormány egykori szocialista pénzügyminiszterét állítja listája élére. Bokrosnak ugyan közgazdász körökben elég rendes respektje van, ám a lakosság szemében az egykori pénzügyminiszter keresztneve nem Lajos, hanem úgy hívják: Bokros Csomag.
Bokros Lajos nevéhez fűződik ugyanis a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb megszorítása. Sokan úgy tartják, ez akkor tényleg az életben maradáshoz volt szükséges, 15 évvel ezelőtt valóban az államcsőd közelében volt az ország, s csakis a Bokros által bevezetett szigorral lehetett megállítani, hogy kis hazánk a szakadék széléről a mélybe vesse magát.
Bokros Lajos jelölése tehát megosztotta az MDF még megmaradt közvéleményét és vezetését, ám Dávid Ibolya, egy nem várt húzással még ennél is tovább ment. Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen, mondván, új kormányra van szükség, Bokros Lajos vezetésével. Az indítvány néhány percig élt csupán, még a hatalomra emberemlékezet óta áhítozó Fidesz sem támogatta. Ráadásul az MDF még néhány „ősbölényénél” is kiverte a biztosítékot, többen bejelentették, hogy kilépnek a pártból, mások „csak” a frakciót hagyták ott.
Az Amerikai Magyar Népszava - www.nepszava.com - számára írt cikk írott változata