Megvédi a zsidóságot a miniszterelnök. Ezt a Köves Slomó rabbival történt megbeszélése után jelentette be Orbán Viktor. A beszélgetésnek az adott apropót, hogy a húsvéti ünnepek előtt a magyar parlamentben egy Jobbikos képviselő, bizonyos Baráth Zsolt akut antiszemitázásra vetemedett. Tiszaeszlárt böfögte föl a jobbikos honatya, a már 130 évvel ezelőtt cáfolt vérvádat citálta a magyar törvényhozás házában.

Orbán Viktor akkor még nem mondta, hogy megvédi a zsidókat - nyilván nem akarta megzavarni az ünnepek előtti áhítatot.

Különben is, ha Orbán rögtön az ominózus parlamenti gyűlölködés után megszólal, könnyen Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényében találhattuk volna magunkat. Emlékszünk a zseniális mondatra: mindenki őrizze meg a nyugalmát, mire rögtön kitört a pánik.

A zsidóknak egyébként sem jó, ha megvédik őket.

Már csak azért sem, mert ez esetben adódna az összevetés, hogyha megvédésről van szó, akkor a nyugdíjpénztári befektetéseket is milyen szépen megvédte a kormány. Mintegy háromezer milliárd forintot védtek meg Orbánék a tulajdonosaiktól, akik e megvédés hiányában nyilván felelőtlenül a saját céljaikra használták volna a pénzüket.

Hogy miként védené meg Orbán a zsidókat, azt egyelőre nem részletezte. Ami persze valamelyest érthető: a zsidók megvédése nem úgy megy, hogy a kormány gondol egyet, és a zsidók már meg is vannak védve. De még csak nem is úgy, hogy védelmi pénzt kér a megvédésükért, vagy teszem azt, fallal veszi körül őket, nehogy arra érdemtelenek hozzájuk férhessenek.

Nyilván más, korszerű terv motoszkál a miniszterelnök fejében a zsidók megvédésével kapcsolatban. Közmunka persze szóba sem jöhet, azt a romák megvédésére és felemelkedésére találta ki Pintér belügyminiszter.

Meg aztán, lássuk be, a zsidók megvédése nem is megy egyik napról a másikra. Mint minden valamire való megvédéshez, ehhez is tervek kellenek. Elképzelések és koncepciók, talán még pályáztatni kell a zsidók megvédését, nehogy szó érje a ház elejét. Hivatalt kell felállítani, élén zsidóvédésre szakosodott szakemberekkel. Tapasztalt, régi motorosokkal, olyanokkal, akiknek van némi jártasságuk a zsidóvédelemben.

Zöldfülű kezdőkkel esélytelen a zsidók megvédése.

Adódna persze a kérdés, hogy tulajdonképpen miért is kell a zsidókat megvédeni ma Magyarországon. Ki az, aki fenyegeti őket, mármint a Jobbikon kívül természetesen. Mertha csak a Jobbiktól kellene tartaniuk a zsidóknak, könnyű lenne Orbán dolga. Elég lenne annyi, mint amit Horthy tett a nyilasokkal - ad nekik két pofont és hazazavarja őket.

A dolog azonban ennél sajnos bonyolultabb. Merthogy nem csak a Jobbikban, de Orbán pártjában is akadnak olyanok, akiktől meg kell védeni a zsidóságot.

Nem antiszemiták, csak úgy tartják, hogy lenne rá igény.

Amúgy szép dolog, hogy a miniszterelnök, számos gondja, baja ellenére, ennyire a szívén viseli a zsidóság sorsát. Jobban is, mint ami tőle elvárható lenne.

Még jobb lenne persze, ha Orbán Viktor, ha nem a zsidókkal foglalkozna, hanem azokkal, akik miatt most Köves Slomó rabbival kellett találkoznia.