Nem tudom, az Európai Zsidó Kongresszus vezetői beszéltek-e Orbán Viktorral Bayer Zsoltról. A szűkszavú, ilyen alkalmakkor udvarias és kötelezően semmitmondó közös nyilatkozatokból semmi konkrétum nem szokott kiderülni.

Most sem volt ez másként: eltekintve a szokásos közhelyektől, miszerint a kormány nagy értékeli a magyarországi zsidóságot, fontosnak tartja részvételüket a társadalom életében, és fellép a méltóságukat sértő jelenségekkel szemben. A másik oldalról is visszafogottan fogalmaztak: az Európai Zsidó Kongresszus vezetői fontosnak tartják a vallási közösségek közötti párbeszédet, és értékelik a kormánynak az antiszemitizmus terjedése ellen tett erőfeszítéseit.

Ezért még nem kellett volna az Európai Zsidó Kongresszus vezetőinek találkozniuk a magyar miniszterelnökkel.

Nem is ezért találkoztak.

Feltételezésem szerint a beszélgetés során megemlítették Orbánnak, mennyire örülnek annak, hogy a Fidesz a napokban immár a 23. születésnapját ünnepelhette. Igaz, az már kevésbé tetszett nekik, és ezt nyilván el is mondták a felcsúti fenoménnek, hogy a rendezvényen Bayer Zsolt is megjelent. Sőt, nemcsak ott volt, de amikor csak tehette, a Vezér közelében mutatkozott, ezzel is demonstrálván, hogy a Fidesz 5-ös számú tagsági könyvének tulajdonosa minden rasszista és antiszemita megnyilvánulása ellenére még mindig élvezi a vezér bizalmát, és magáénak mondhatja a barátságát.

Nehezen tudom elképzelni, hogy erre ne kérdeztek volna rá az Európai Zsidó Kongresszus hazánkban tárgyaló vezetői, jelesül Serge Cwajgenbaum, a kongresszus főtitkára és Moshe Kantor, a kongresszus elnöke.

Azon is csodálkoznék, ha szó nélkül hagyták volna, hogy új vezetése lesz a Páva utcai Holokauszt Központnak. Ami önmagában és normális üzemmenetben nem lenne vészjósló fejlemény, a körülmények ismeretében azonban mégis csak az. Főleg, hogy új koncepció is készül, úgy hírlik, a szerecsenmosdatás jegyében.

Orwell óta tudjuk, hogy semmi sem változik olyan gyorsan, mint a múlt – ezt a keserű igazságot most majd a saját bőrünkön is tapasztaljuk. Átírják a történelmet, egyelőre nem az egészet, csupán a közelmúlt egy részét. Horthyékról például hamarosan kiderül, hogy semmi közük a magyarországi zsidók kiirtásához, ami csúnyaság és helytelenség történt, az jórészt a németeknek köszönhető. Meg persze idehaza is volt néhány rossz ember, aki nem szerette a zsidókat, de hát, tudjuk, hol nincsenek ilyenek, zsidóból sok van, nem lehet mindet szeretni.

Erre is biztosan rákérdeztek az Európai Zsidó Kongresszus vezetőségének Orbánnal találkozó tagjai. Meg, gondolom, ifj. Hegedűs Lórántra is, aki a Jobbik színeiben épp a napokban lett önkormányzati képviselő Budapest belvárosában. Tudom, és nyilván az Európai Zsidó Kongresszus vezetői is tudják, hogy ez közvetlenül nem a magyar miniszterelnök kompetenciája, ám ez a szégyenletes dolog, hogy idáig eljutottunk, már bizony Orbán Viktor sara.

Nyilván még számos érdekes, a vallási közösségek együttélésével kapcsolatos kérdést is megvitattak volna az Európai Zsidó Kongresszus vezetői Orbán Viktorral, de érthető módon, mindenre nem maradt idő. Sűrűn teleírt a magyar miniszterelnök naptára, minden napra több küldöttség is jut, akiket mind biztosítani kell, hogy hazánk tiszteletben tartja a nálunk élő népcsoportok jogait, a kormány pedig fellép, valamint síkra száll a nemkívánatos jelenségekkel szemben.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a tiltott viseletben vonuló náciknak is régóta be lett ígérve két pofon – ahhoz is idő kell, az sem megy egyik napról a másikra.