Kihagyom ma az ukrán-francia meccset, később talán megnézem, felvételről. Fontosabb dolog adódik: Radnóti Miklós miatt megyek ki Csepelre.

Valakik csúfot űznek az emlékéből, és ezzel meggyalázzák a mi jelenünket, megölik a gyerekeink jövőjét.

Szeretem Radnóti költészetét, közel áll hozzám. Nem vagyok ezzel egyedül, sokan vagyunk, akik még évtizedek múltán is, kívülről tudjuk az iskolában megtanult „Nem tudhatom” című versét.

Minden sorára emlékszünk, mert minden szava a miénk.

Zárójelben, de nem mellesleg: ennél szebb verset a hazáról még nem írtak a mi nyelvünkön. Gyakrabban, és hangosabban sokan beszéltek (és beszélnek ma is) a hazáról, mint Radnóti Miklós, ám szebben soha.

De most Csepelre kell menni, mert a ma még Radnóti Miklós nevét viselő művelődési házban szégyen készülődik.

Minden külön értesítés helyett egy rövid részlet a csepel.hu portál szíves invitálásából:

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében tisztelettel meghívom Önöket 2012. június 15-én 18 órára a Radnóti Miklós Művelődési Házba (1214 Budapest, Vénusz utca 2.) a "Nyirő József – A székelyek apostola" elnevezést viselő irodalmi estre. Az est előadója Takaró Mihály irodalomtörténész, bevezetőt mond Fráter Olivér történész. Aláíró: Németh Szilárd polgármester.

És egy másik idézet, ha valakinek még mindig nem lenne tiszta, mi ellen kell tüntetni pénteken délután. (A forrás: Radnóti Miklós: Napló. Magvető, 1989, részlet, 197. oldal.)

1941. nov. 3.
Zűrzavar a weimari költőnap körül. Ki „reprezentálta” hát a költők hazáját, hazámat? Újabb újsághír. „A Harmadik Birodalom ez év október 31-én is megrendezte a weimari költőnapot, amelyen Közép- és Kelet-Európa tizenegy nemzetének meghívott költői is részt vettek. A magyar irodalmat a költőnapon Nyírő József erdélyi író reprezentálta. Nyírő az UFA számára többek között a következőket mondotta: „Ezekben a napokban a szellemi Európa születik újjá. Boldog vagyok és boldog a magyar irodalom, hogy ebben a szellemi felépítésben szintén részt vehet. Szép képet láttam éppen az előbb a templomban, amint Luther rámutat a bibliának arra a mondására, hogy a vér megtisztít minket. A vér megtisztítja Európát. Európa népei a békének, a léleknek és az új szellemiségnek a jegyében összefognak és egymásra találnak. Teljes szívvel, teljes lélekkel akarjuk ezt a munkaközösséget vállalni. Éljen Hitler Adolf! Éljen Németország! Éljen a német írótársadalom!”
Most, hogy másolom az újsághírt (Hétfő reggel nov. 3.) már csak tűnődöm… Véletlen-é, hogy egyetlen sora nincs a polcomon? Még antológiában sem. Gatyába kötve [halina kötésben] sem…

Hitlert és Németországot éltette Nyirő József, akinek az újratemetése körül egy egész magyar kormány szorgoskodott és trükközött, s akinek a műveit a nemzeti alaptanterv részévé emelték. Aki állítólag a magyar érdeket képviselte. Ha valakinek az a magyar érdek, hogy a költő Éljen Hitler Adolf! Éljen Németország! köszöntéssel  búcsúzott a weimari írókongresszus közönségétől, ezt megelőzően pedig, a vérről beszélt, amely majd megtisztítja Európát, lelke rajta.

Ha Kövér László házelnök a Hitlert éltető magyar érdek miatt okozott diplomáciai feszültséget Magyarország és Románia között, bizonyára tudja miért tette. Tanult, diplomás ember, nem csinál semmit véletlenül.

És Hoffmann Rózsáról sem feltételezhetjük, hogy hirtelen felindulásból emelte be a nemzeti alaptantervbe a (náci) Németországért lelkesedő Nyirő József munkásságát.

Ami ma megy, az nem politika: a törésvonal nem a jobb-, és a baloldal, hanem az emberi tisztesség és a gyalázat között húzódik.