Nem lesz könnyű az élet a Hír TV-nél
Nem lesz könnyű az élet a Hír TV-nél. L. Simon László államtitkár mondta ezt, ezúttal a Várkert Bazár felújításáért felelős kormánybiztosi minőségében.
Az ügy előzménye, hogy a Hír TV munkatársa azt kérdezte az egykor költőként is maradandót alkotó L. Simontól, hogy mikor készül el a Várkert Bazár.
Mármint végérvényesen.
Életkép a Várkert Bazár második átadása után. (Teknős Miklós felvétele)
A sajtómunkás arra utalt, hogy már kétszer is átadták - egyszer a választások előtt néhány nappal, egyszer pedig e hét elején - mindkét alkalommal igen ünnepélyes külsőségek között.
Igaz, utóbb mindkét átadás kamunak bizonyult, a mű valójában nem készült el, az odavezető utat újból lezárták, a lerakott kockaköveket felszedték, és még egy sor más tennivaló is maradt.
L. Simon Lászlót nyilván a baráti tűz hozta ki a sodrából. Onnan támadták, ahonnan nem várta. Az ellenzéki sajtótól megszokta az ilyet, sőt, már el is várja tőlük, hogy kellemetlenkedjenek, de a Hír TV-től meglehetősen szokatlan volt ez az eljárás.
Ráadásul az említett incidenst nem csupán a Hír Tv nehezményezte, de az egykor újságként funkcionáló Magyar Nemzet is címlapján számolt be az államtitkári fenyegetésről.
A helyzet pikáns: a Hír TV, amelynek korábban eszébe sem jutott volna egy állami vezetőnek valódi kérdést föltenni, most épp azért kapta a letolást, mert azt csinálta, ami a dolga. Igazi kérdést tett föl, olyat, ami nem volt előre egyeztetve a gazdával.
Más kérdés, hogy miért gondolhatja úgy L. Simon László, hogy mindezt megengedheti magának. Hogy megfenyegessen bárki sajtómunkást, akár ellenzéki az illető, akár kormánypárti.
Mert az rendben van, hogy a CÖF rendre hülyét csinál magából. Legutóbb éppen pénteken tették ezt, amikor nyilvánosságra hozták az Obama amerikai elnöknek írott levelüket. A Békemenet derék veteránjai azt kérik az amerikai elnöktől, tegyen valamit, hogy az amerikai sajtó ne írjon annyi rosszat Magyarországról.
Jó, a Békemenetesek másik világban élnek. Ők még ott tartanak, hogy a föld lapos és négy elefánt tartja a hátán, és nem értik, hogy ha a Föld gömbölyű, akkor miért nem esik le róla az emberiség egyik fele. Ebből kifolyólag azt gondolják, hogy Amerikában is az van, mint álmaik Magyarországán: hogy az elnök odaszól a szerkesztőségbe, ott pedig még a mondat befejezése előtt haptákba vágják magukat és végrehajtják a parancsot.
A CÖF-től nem idegen, hogy kiröhögtetik magukat, de L. Simon Lászlótól, aki azért valahol mégiscsak értelmiségi, elvárható lenne, hogy tudja: a sajtót demokratikus viszonyok között nem szokás megfenyegetni. Sem napiparanccsal, sem reklámadóval, sem a hirdetések megvonásával.
Látják ezt már egy ideje, tapasztalják az urak, de még mindig nem tanultak belőle. Ki vannak akadva az RTL Klub híradójának hangvételén, azt vágják a fejükhöz, hogy kormányellenesek lettek. Nem azt mondják, mert azt bizonyítani kellene, hogy az RTL Klub nem mond igazat, hazudik, csúsztat, mellébeszél.
Azzal vádolják a csatornát, hogy kormányellenes.
Mintha egy demokráciában kötelező lenne kormánypártinak lenni.
Most a Hír TV-t fenyegetik, ami azt jelzi, hogy a nagy emberek odafönn valamiért ölik egymást.
Vagyis, nagy a baj.
S bár a Hír TV távolról sem a szívünk csücske, azért ne örüljünk nagyon annak, hogy most őket is kiosztották: egy olyan országban, ahol a Hír TV-nek nem ígérnek jó életet, mit gondoljunk azok jövőjéről, akik másként gondolkodnak a világról, politikáról és úgy általában, tisztességről, mint a Hír TV szerkesztői.