Végre van valami, amiért nem Gyurcsány a hibás. Lehet persze, hogy ebben is benne volt a patás keze, ám ez csak egy megszokásból adódó feltételezés, úgyhogy maradjunk annyiban: ezúttal a nők miatt áll a bál.

Arról van szó, hogy az Azonnali és Radikális Adócsökkentés Kormányának Söralátét Tagozata csendben, - ha nem állna távol tőlünk az erőteljes megfogalmazás, azt írnánk - sunyi módon egy 39 oldalas előterjesztés fél sorában rejtette el a zemberek elől, hogy fél százalékkal, azaz 9,5-ről 10 százalékra emelkedik a bérek után fizetendő nyugdíjjárulék összege.

Nyilván nem akarták ilyen negatívumokkal szomorítani a zembereket. Ami egyfelől érthető, másrészt viszont, akárhogyan is nézzük, ez nem adócsökkentés, az eljárást leginkább adóemelésnek lehetne nevezni.

Szijjártó  Péter miniszterelnöki szóvivő erre reagálva azt mondta a kamerák előtt: azért kellett emelni a nyugdíjjárulékot, mert a nemzeti ügyek kormánya megígérte a zembereknek, hogy a nők negyvenévi munka után elmehetnek nyugdíjba. És ennek a fedezetét valahonnan elő kell teremteni.

Ebben egyébként van valami, csak a nagyon hülye gondolja azt, hogy a kormány csak úgy megígér valamit, minden fedezet nélkül, bele a vakvilágba. A nemzeti együttműködés rendszerében mindennek megvan a maga fedezete, semmi sem lóg a levegőben, csak meg kell találni, melyik ígéret fedezete a költségvetési törvény melyik fél sorában van elrejtve.

Ezért kell emelni a nyugdíjak után fizetendő járulékot - hogy a kecske is jóllakjon, és a nők is elmehessenek nyugdíjba..

Mondjuk már régóta sejteni lehetett, hogy valami nincs rendjén a nőkkel, benne volt a pakliban, hogy ők az okai mindennek. Mert Gyurcsányra rá lehet kenni a vörösiszapot, meg minden mást, egészen a mohácsi vészig bezárólag – állítólag a trianoni béketárgyalások környékén is látták settenkedni – de a nyugdíjjárulék emelése miatti balhét a nőknek kell elvinniük.

Nem lehet jó, most nőnek lenni Magyarországon. Férfinak sem, egyetemistának pedig szintén véleményes – lásd a Hoffmann Rózsa Összest Bőrkötésben – de most maradjunk a nőknél.

Nekik lett megígérve, hogy negyvenévnyi munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba - erre kapott a kormány felhatalmazást a zemberektől, ezt ígérte nekik a győzedelmes fülkeforradalom nehéz, de felemelő napjaiban.

Amit ők megígérnek, az, tudjuk, meg van ígérve.

Sőt, még ennél is több is történik, mint amit megígértek. A nyugdíjjárulék emelését például egyáltalán nem ígérték, most meg mégis meglesz. És azt sem ígérték meg, hogy korlátozni fogják az alkotmánybíróság hatáskörét, hogy százmilliárdot kivonnak az egészségügyből, hogy kilenc évre bebetonozzák a megbízható elvtársakat.

Ami azt illeti, nem szeretnék most a nők helyében lenni. Ujjal mutogat rájuk mindenki: nézzétek csak, mondják a zemberek, miattuk emelte fel az Azonnali és Radikális Adócsökkentés Kormánya a nyugdíjak járulékait.

Hogy a nők megkaphassák, ami jár nekik.

Mert megérdemlik

Most már persze jó lenne tudni, hogy mi minden van még a nők rovásán. Nem lenne jó, ha a nők újabb sunyiságaira derülne fény. Mondjuk arra, hogy egyelőre nyoma sincs az egymillió új munkahelynek, sőt, jelen pillanatban ennek az ellenkezője látszik körvonalazódni: épp a napokban jelentették be, hogy októberben nőtt a munkát keresők száma.

Senki sem lenne meglepve, ha Szijjártó Péter valamelyik reggel bejelentené, hogy 98 százalékos különadót vetnek ki a nőkre, és korlátozzák a vasárnapi nyitva tartásukat.