Kedves Harmadik Köztársaság!

Búcsúzunk Tőled.

Nézzük a képeket, egykedvű emberek cserélik a táblákat, múlik a Magyar Köztársaság, helyére a Magyarország felirat kerül. Parancsra teszik a dolgukat, nem tehetnek róla - ha nem ők, megteszi más.

Amikor ezeket a sorokat írom, már csak néhány órád van hátra, kedves Harmadik Köztársaság. Ezekben a nehéz, utolsó órákban is tudnod kell, hogy szerettünk, és fontos voltál nekünk.

Jó volt veled.

Jó volt veled, akkor is, ha nem volt mindig, minden szép. Jó volt veled, mert akartuk, hogy jó legyen. Vártunk rád nagyon, sok hajnalon és nappalon, házibulikban átbeszélt, világot megváltó éjszakán.

Elképzeltük, hogy milyen lehetsz, és minden úgy lett, ahogyan az a szerelmekkel is lenni szokott: a vágyakozás gyakran szebb, mint a beteljesülés.

De azért az utóbbi is nagyon jó.

Tudjuk, Te sem voltál tökéletes. Nem voltál makulátlan, nem teljesítetted az összes vágyainkat. Távolról sem voltál olyan tiszta, mint amilyenről álmodtunk. Zavaros vizek, eszmék és emberek, kétkezi futóbolondok kísértek utadon: karrieristák és köpönyegforgatók, álságosok és ájtatosok.

És, be kell vallanunk, most, hogy már mindennek vége, az is csalódás volt, hogy a szabadsággal együtt nem hoztad el nekünk a jólétet is.

De azért jó volt veled. Nem csak azért, mert egy dakota mondás szerint a legrosszabb demokrácia is jobb, mint a legjobb diktatúra.

Éltünk mi már jó diktatúrában. A legvidámabb barakkban, ahol mindent szabad volt, ami nem volt tilos.

Vártunk rád, és Te eljöttél.

Jó volt veled. Kicsit olyan voltál számunkra, mint a szex. Ami, ugyancsak egy régi dakota mondást idézve, ha jó, akkor nagyon jó, de amikor nem jó, egy kicsit akkor is jó.

Most búcsúzunk tőled Harmadik Magyar Köztársaság. Sírva, könnyezve, de nem örökre. Éjfélkor, e sötét 2011-es esztendő utolsó perceiben Rád fogunk koccintani: a mielőbbi találkozásra.

A hamarosan megszülető Negyedik Köztársaság, mint minden újszülött, szép lesz és bűntelen. Okos és bölcs. És, reményeink szerint, hosszabb életű, mint amilyen Te voltál.

Igen, lesz még egyszer Köztársaság.

Mert mondhatnak bármit a hithű dakoták, ettől a magyar közmondás még nem változik: három a magyar igazság, és egy a ráadás.