Orbán Viktor miniszterelnök úrnak

Magyarország

Tisztelt Miniszterelnök úr!

Tegnap kaptam meg a levelét. Őszintén szólva már aggódtam, sok ismerősömnek ugyanis már korábban kézbesítették az Ön kedves sorait. Attól tartottam, valamiért kegyvesztett lettem, ami, mint tudjuk, különösen mostanság nem igazán kedvező állapot. Nem szaporítanám a szót, mindjárt rá is térek a lényegre, előjáróban csupán még annyit, hogy nagyon sok polgártársammal ellentétben én egyáltalán nem voltam kiakadva azon, amiért a nevem és a pontos postai címem fölött egy titokzatosnak tűnő, akár gyanúsnak is mondható vonalkódot találtam.

Nem gondoltam azonnal arra, mint a legtöbben az ismerőseim közül, hogy valamilyen jogosulatlan adatgyűjtés folyik a tudtom nélkül, hogy számon tartják, „mit telefonoztam, és azt is ki érti meg”.

Ehelyett elmentem a legközelebbi Tesco áruházba, hogy leolvastassam a vonalkódot, de sajnos nem sikerült: hiába próbáltam végig az összes árjelzőt, a pontos bolti ár helyett mindnél hibajelzést írt ki. Tudom, hazafiasabb lett volna, ha valamelyik CBA-ban kísérletezem, de tudtommal az ő boltjaikban jelenleg nincsenek vonalkódok, így részükről még egy hibaüzenetben is hiába reménykednék.

Ön, tisztelt miniszterelnök úr, tíz kérdést tett fel nekem, és minden magyar választópolgárnak. Engedje meg, hogy válasz helyett ezúttal én is kérdezzek. Kérdezni, gondolom, még szabad.

1. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nemzeti, illetve szociális konzultációnak nevezik az emberekkel való normális párbeszéd hiányát. Azt tartják elfogadhatónak, mi több, tisztességesnek, hogy a törvények tervezetét egyéni képviselő indítványként nyújtják be a parlamentnek, mert így megkerülhetik és megspórolhatják a társadalmi és szakmai szervezetekkel történő egyeztetés macerás munkáját. Ön mit gondol?

2. Vannak, akik azonnali és radikális adócsökkentésnek nevezik azt, hogy valójában a társdalom nagyobbik felének a korábbiaknál több adót kell fizetnie, és az Önök által bevezetett adórendszer révén csupán a magasabb jövedelemmel rendelkezők járnak jól. Ön mit gondol?

3. Vannak, akik nemzeti együttműködésnek becézik a diktatúrára hajazó államberendezkedést, azt, amikor egy nagy központi akarat az emberekre való hivatkozással az emberek megkérdezése nélkül dönt az emberek dolgairól. Ön mit gondol?

4. Vannak, akik aggódnak a jogbiztonságért, és alkotmányellenesnek tartják a visszamenőleges törvénykezést. Szerintük ugyanis ezáltal Ön és kormánya nem csupán törvénytelenül jár el, de tervezhetetlenné teszi a gazdaság és a társadalom szereplőinek működését, kiszámíthatatlanná az emberek mindennapjait. Ön mit gondol?

5. Vannak, akik szerint az Önök kommunikációja Orwell újbeszél nyelvéhez hasonlítható. Amikor Önök a nyugdíjak, a nyugdíjpénztárak megvédéséről beszélnek, akkor valójában az emberek szerzett jogainak és vagyonának lenyúlására, ellopására gondolnak. A konzultáció az emberek véleményének semmibe vételét jelenti, a párbeszéd pedig monológot. Ugyanígy, a romák Gyöngyöspatáról történt kimenekítése az Önök szótárában húsvéti kirándulás, a visszamenőleges törvénykezés pedig az emberek igazságérzetének kielégítése. Ön mit gondol?

6. Vannak, akik azt gondolják, hogy Önök leépítik a demokratikus államberendezkedést, elfoglalják a közhivatalokat, az adófizetők pénzén fenntartott közszolgálati médiát pedig pártpropaganda céljaira használják. Egy Önök számára kedvezőtlen alkotmánybírósági döntés miatt megnyirbálták a testület jogköreit, hasonló okból kifolyólag megszüntették a költségvetési tanácsot, hülyének nézik a rendvédelmi dolgozókat, és úgy általában mindenkit, akikről azt feltételezik, hogy ezt szó nélkül, a végtelenségig fogják tűrni. Ön mit gondol?

7. Vannak, akik azt gondolják, hogy Önök kiszámíthatóbb, tisztességes megélhetést nyújtó életpályamodellt ígértek az orvosoknak, a pedagógusoknak, ehelyett még a korábbinál is nehezebb, kilátástalanabb helyzetbe hozták az egészségügyet - az ott dolgozókat, a betegeket, és minden más érintettet. Ami pedig az oktatást illeti, a tálibokéhoz hasonló szellemiségű, világnézetileg nem semleges oktatást kívánnak ráerőltetni az országra. Ön mit gondol?

8. Vannak, akik szerint az Önök által ígért egymillió új munkahely csupán egy szépen hangzó, ám valójában nem komolyan gondolt hazugság. Jelenleg ugyanis ebből még semmi sem látszik, sőt, éppen az ellenkezője, a munkahelyek elvesztése zajlik. Mindez ráadásul olyan mértékben, hogy hovatovább már az Egymillió régi munkahely megtartásának is örülni tudnánk.

Kérem Önt miniszterelnök úr, válaszolja meg a kérdéseimet, és pontos lakcímével, valamint vonalkódjával együtt küldje vissza hozzám.

* Közlöm Önnel, hogy aláírásával – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 3. §-ában foglaltak alapján - hozzájárul ahhoz, hogy nevét, lakcímét, valamint a kérdőíven feltüntetett további adatait a velem, barátaimmal, valamint üzletfeleimmel való kapcsolattartáshoz jelen hozzájárulásával írásban történő visszavonásig kezeljem.