Megvédem Orbánt
Meg kell védenem Orbán Viktort a nemtelen támadásoktól. Merthogy mostanában egyre többen vádolják azzal, hogy gyáva. Hogy nem mer kiállni senkivel vitázni, egyedül talán az övéivel vitázna, azoknak viszont eszükbe sem jutna ilyen – nem hülyültek meg, legalábbis nem ennyire, és nem így.
Legutóbb Gyurcsány Ferenc, az előző miniszterelnök írta a blogjában, hogy nem lenne jó, ha Magyarországnak gyáva miniszterelnöke lenne. Jól is néznénk ki, írta a volt miniszterelnök, ha Orbán majd Fico elől is elmenekül, mint teszi azt jelenleg a vele versengő magyar pártok vezetői elől.
Nem osztom ezeket a nézeteket, Orbán Viktor szerintem egyáltalán nem gyáva ember. Én még jól emlékszem arra, amikor húsz évvel ezelőtt egyetlen beszédét követően hanyatt-homlok menekültek hazánkból az oroszok. Olyan fejvesztett kivonulást korábban nemigen láttam, futott a Vörös Hadsereg összes ideiglenesen hazánkban állomásozó katonája, amerre csak látott. Olyan iramban mentették az irhájukat, hogy kisebb ingóságokat talán vittek magukkal, de például a laktanyákat, vagy a tisztjeik számára épült öröklakásokat mind egy szálig itt hagyták.
És véleményem szerint az sem vall gyáva emberre, hogy fontosnak tartja a sorkatonaságot. Igaz, mostanában már nemigen hangoztatja ezt a nézetét, de néhány éve egyáltalán nem titkolta, hogy az ő köreikben csak azt tartották igazi férfiembernek, aki volt már katona. (A mi köreinkben - főleg néhány pohár elfogyasztása után – inkább dalra fakadtunk: Az a huszár, ki a szoknya alá nyúl).
Ha Orbán Viktor gyáva volna, nyilván a szuritól is félne. De erre semmi sem utal, sőt, éppen ellenkezőleg. Az új influenza megjelenésekor rögtön beoltatta magát és családját. (Ez alól csak Anikó asszony volt kivétel, ő lesz majd a kontroll csoport, mondta Orbán viccesen.) Olyan időpontban adatta be magának és gyerekeinek az oltást, amikor pártjának prominens szakpolitikusai még annak ártalmasságával riogatták a zembereket. Nyilván nem minden ok nélkül tették ezt, ennek a fényében viszont különösen bátor tettre vall, hogy a leendő miniszterelnök vállalta a veszélyt, nem törődött a rá leselkedő rizikóval, sőt, még a gyerekei egészségét is kockára tette a köztudottan homályos eredetű cég által gyártott, és a még ennél is homályosabb eredetű egészségügyi kormányzat által forgalmazott oltószerrel.
Ilyen embert gyávának nevezni méltatlan dolog. Putyint is szépen lerendezte, megmondta neki, hogy új alapokra kell helyezni a magyar-orosz viszonyt. (Még a dácsájába sem ment el, pedig Putyin könyörgött neki, de ő kötötte az ebet a karóhoz: te velem ne fényképezkedjél Vlagyimir, mondta neki Orbán, majd ha új alapokra lesz helyezve a viszonyunk).
Azóta Putyin behúzza a fülét-farkát, fél tőlünk, magyaroktól, mint ördög a tömjénfüsttől. (Jó helyről tudom, ha meglát egy magyart a moszkvai utcán, remegni kezd és átmegy az utca másik oldalára.)
És, tegyük hozzá, ha Orbán gyáva lenne, nyáron nem utazott volna a feleségével együtt Mexikóba. Veszélyes hely az, drogbandák lövöldöznek az utcán, az ember bármikor belekeveredhet egy leszámolásba. Kellemetlen tud lenni az ilyen, nem csoda, ha a magyar emberek nagy többségének esze ágában sem volt idáig Mexikóig merészkedni.
Az, hogy nem szeret vitatkozni, emberi dolog. És érthető is, hiszen Orbán valójában kedves, aranyos ember, aki utál ellent mondani másoknak. (És azt sem szereti, ha neki ellentmondanak.) De ettől még, mint már volt róla szó, gyarlóság lenne őt gyávának nevezni. (Beszarinak pedig, mint tette azt vagy egy évvel ezelőtt egy ismert történész a mi köztársasági elnökünkkel, még kevésbé.)
Végsőérvként hadd bátorkodjak utalni arra, hogyha Orbán gyáva lenne, akkor nem az Emerson Lake and Palmer dalának felidézésével kezdte volna az idei országértékelő beszédét. De legalábbis nem úgy, hogy ő már azt hallgatta 18 éves korában is, vagyis 1981-ben.
Merthogy gyáva emberek utóbb kiderítették, hogy a dal az ELP 1994-es lemezének volt a nyitódala - ha Orbán ezt már 1981-ben hallotta, az csak annyit jelenthet, hogy ő írta a dalt, de csak évekkel később engedte, hogy lemezen is megjelenhessen.
De gyávának azért ettől még nem szabadna őt nevezni. Van ennél egy sokkal jobban illő kifejezés arra az emberre, aki mint mondta, még soha sem hazudott a zembereknek.
(Le sem merem írni, hogy mire gondolok - ahhoz én túlságosan gyáva vagyok).
A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata