Mégis létezik a KDNP
Elnézést kell kérnünk mindazoktól, akik elhitték, amit idáig írtunk Semjén Zsolt magát kereszténynek és demokratának nevező pártjáról. Számtalanszor leírtuk már, hogy ez az alakulat valójában egy nem létező fantom, olyan mérhetetlenül alacsony támogatottsággal, hogyha egyedül indulnánk egy választáson, akkor sem szavazna rájuk senki.
Nos, ezt az állításunkat továbbra is fenntartjuk, legföljebb finomítjuk valamelyest: mostanra kiderült ugyanis, hogy a KDNP igenis létezik. Sejthettük volna ezt már akkor is, amikor a vasárnap boltbezárást ráerőszakolták az országra, de az igazi bizonyosság most jött el, amikor megtudtuk, hogy a brókerbotránynak KDNP-es szála is van.
Márpedig a brókerbotrány valóságos valami, milliárdok tűntek el, százezrek károsodtak, ha tehát a szálak a KDNP-hez (is) vezetnek, akkor a pártnak léteznie kell.
Hargitai János országgyűlési képviselő például kifejezetten létező figura, olyannyira, hogy már 1998 óta ott ül a parlamentben. Felveszi a fizetését és a költségtérítést, nyomja a gombot, nincs vele sok gond, elvan, mint a többiek. Mindezt nem rosszallóan említjük, hiszen Hargitai úr nyilván nem a saját boldogulásán munkálkodik, hanem mindannyiunk közös örömére. Hogy a haza jobbuljon, a nemzet emelkedjen, az ország gyarapodjon.
De nem csupán a számunkra eddig ismeretlen Hargitai János létező személy: a lánya is az. Hargitai Lindának hívják ezt a lánygyermeket, aki nem csupán egy kisgyermek édesanyja, hanem Tölgyesi Péternek, a Buda-Cash brókerház előzetes letartóztatásban lévő vezérigazgatójának az élettársa is egyben.
Persze, nem kell mindig összefüggéseket keresni, és rögtön a legrosszabbra gondolni. Hargitai János ugyanis azt mondta, hogy nagyon meglepődtek, amikor a lánya élettársáról ezek a csúnya dolgok kiderültek. Ha tudta volna, hogy az unokája apja ilyen csúnya dolgokra képes, megóvta volna tőle a lányát.
Nyilván Hargitaiék nem sejtették, hogy miből van a sok pénz. Különösen a papa lehetett gyanútlan. Igaz, közel húsz éve országgyűlési képviselő, de vidéki ember lévén a közélet buktatói között még mindig nehezen igazodik el. Egy vidéki bácsika, aki időnként megszólít embereket az utcán, hogy megkérdezze tőlük, merre van a Bazilika, vagy az Országház. És bizonyára azt hitte, hogy a sok pénz, az csak úgy lesz. Becsületes úton keresi az ember a milliókat, vagy kapja valahonnan egy gazdag külföldi rokontól. Esetleg nyer a lottón. Így keletkeznek a nagy vagyonok, nem pedig úgy, ahogyan a legtöbben gondoljuk: ügyeskedés, harácsolás útján.
Ő, mármint Hargitai János, egyébként is alig ismeri a lánya élettársát. Talán, ha háromszor találkoztak, így mondta a honatya.
El kell hinnünk, ő maga mondta.
És nyilván Hargitai úr lánya sem tudta, hogy kivel élt idáig egy fedél alatt, kinek szült gyereket. Ő csak eltette a konyhapénzt, mint ahogyan rajta kívül sok más egyszerű magyar asszony is elteszi. Örül, ha sok van, szomorkodik, ha kevesebb jut, de nem kérdezi, honnan a lé, nem az ő dolga. Ő arra lett teremtve, hogy a konyhában helytálljon, és szüljön 4-5 gyereket.
A képet csak kicsit árnyalja, hogy Hargitai Linda nem egy átlagos háziasszony. Ő maga is bankár, vagyis, látott már karón varjút, tudja, hogy mitől döglik a légy. De ettől még az ártatlanság vélelme őt is megilleti, úgyhogy legyen az, hogy fogalma sem volt, honnan van a pénzük. Bizonyára ő is olvasta az újságban, látta a tévében, hogy Magyarország jobban teljesít, joggal hihette, hogy ezért megy nekik is jól.
Azon csak zárójelben gondolkodnánk el, hogy egy kereszténydemokrata politikus családjában miként fordulhat elő, hogy a honatya lánya nem isten színe előtt köt házasságot, hanem vadkapcsolatban él a párjával, gyermeke apjával. (Nem is család az ilyen, csupán párkapcsolat.)
Milyen család az olyan, ahol az após az évek során legföljebb, ha háromszor találkozott a vejével.
Nem háromszor, hanem legföljebb, ha háromszor. Vagyis, lehet, hogy csak kétszer. Esetleg, egyszer. Vagy, teszem azt, egyszer sem.
Mondhatta volna ez utóbbit is. Elhittük volna, ugyanúgy, mint minden mást, amit mondanak.