Látszólag áll a bál az egy héttel ezelőtti „sajnálatos események” kapcsán, amikor több, magát Fradi szurkolónak nevező élőlény a háborús bűnökkel vádolt Csatáry Lászlóra emlékező molinót feszített ki az MTK elleni mérkőzésen.

Kubatov Gábor, az FTC elnöke - civilben a Fidesz pártigazgatója, nem mellékesen, a választási csalásra is alkalmas Kubatov-listák értelmi szerzője - arra kérte a molinó kifeszítésében érdekelt személyeket, hogy adják fel magukat.

A MLSZ gyorsított eljárásban 800 ezer forintra büntette a klubot.

Utóbbi, a nyolcszázezres bírság valójában nem büntetés, hanem bátorítás. Vannak olyanok, akik számára soknak tűnik ennyi pénz, 47 ezer forintból élő közmunkásoknak például valóságos vagyon, ám egy sok százmillió forinttal gazdálkodó klub esetében alig több zsebpénznél. Ami persze tud fájni így is, hiszen másra is el lehet költeni, de visszatartó ereje aligha van.

Ami pedig Kubatov Gábor felszólítását illeti, kéretik nem komolyan venni. Nem bűnösöket keres ő, hanem balekokat: olyanok, akik elviszik mások helyett a balhét. Ha valóban bűnösöket keresne, akkor már rég megtalálta volna azokat, akik a Csatáry Lászlóra emlékező molinót kitették. Megkérdezhetné például a Fidesz székházának önjelölt védőjét Szabó „Szőke” Ferit, aki szurkolói koordinátorként dolgozik a klubnál. Vagy megkérdezhetné azokat a szurkolókat, akik nyílt levélben tiltakoztak az MLSZ döntése ellen és most azzal vádolják Kubatov Gábort, hogy nem a klub érdekeit képviseli.

Álbalhé ez, ami a szemünk előtt játszódik, műkedvelő szomorújáték: ha az MLSZ valóban büntetni akart volna, akkor - már csak azért is, mert visszaesőkről van szó - nagyságrendekkel nagyobb bírságot szab ki, esetleg több mérkőzésre betiltja az FTC-pályát.

Más ennél szigorúbb szankciókról most nem is szólnék.

Az is sajátos értelmezése az ügynek, ahogyan a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, és az FTC Baráti Kör nyilatkozatban elítéli a történteket. Szerintük politikai provokáció történt - hogy ki provokált politikailag, azt nem fejtik ki részletesen.

Még ez sem lenne érdekes, az már inkább, hogy még ezek az elhatárolódásnak látszó, valójában a tetteseket bátorító döntések, bírságok és nyilatkozatok sem születtek volna meg, ha a sajtó egyes szereplői nem írják meg az ügyet. Valószínűleg ebben a blogban jelent meg az első reakció, majd nem sokkal később mások is leírták, hogy mennyire szégyen, ami történt. Ha a magyar sajtó néhány, még független része nem azt teszi, ami a dolga, akkor Kubatov Gábor most nem keresi az elkövetőket, az MLSZ nem bírságol, hanem lapul, mint dinnye a fűben, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, valamint az FTC Baráti Kör sem nyilatkozik, hogy elítéli a – szerintük – politikai provokációt.

Ha a sajtó egy része nem azt teszi, ami a dolga, jelesül a tájékoztatás, akkor az említett urak mindmáig hallgatnak.

Mint ahogyan hallgattak már korábban is, számos más esetben. A tavaly augusztusi magyar-izraeli barátságosnak mondott meccs után is csupán néhány nappal tört ki a balhé, miután a médiában is megjelent, hogy a magyar szurkolónak látszó illetők fütyültek az izraeli himnusz alatt, hátat fordítottak a pályának, és gyalázatos rigmusokkal szórakoztatták magukat.

Nem csupán az a néhány tucat szerencsétlen hülye a bűnös, akik a Csatáry Lászlóra emlékező molinót elkészítették, bevitték a pályára, majd kifeszítették a lelátón. Velük együtt több ezren voltak társtettesek, akik szintén ott voltak a tett helyszínén. Látták a gyalázatot, és nem szóltak. Nem zavarta őket, többen tán még titokban örültek is, hogy milyen szép szöveget sikerült kitenni a nézőtérre.

Végül, vitatkoznék azokkal is, akikkel csak ritkán szoktam, mert amúgy sok mindenben egyetértünk, főként abban, hogy milyenné kellene tenni Magyarországot. Közülük sokan azon voltak kiakadva, hogy a köztévé, ha csak rövid időre is, megmutatta ezt a szégyenletes molinót. Szerintem meg nem ez volt a hiba, hanem az, hogy a mérkőzést közvetítő riporter nem mondott semmit erről. Magyarán, a köztévének nem volt véleménye az ügyről.

Vagy volt, de azt nem kívánta megosztani a nézőkkel.

Velük ellentétben, és sokakkal együtt, én is Illyés Gyulával értek egyet: növeli, ki elfödi a bajt.