Jobb nem is jár, ha nekünk így is jó,

Langyos a sör, ha nekünk így is jó.

Zorán: Így is jó

Ne dilemmázzunk most azon, vajon jó-e, hogy Matolcsy György lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Nekünk, magyaroknak biztosan jó lesz. Mert megérdemeljük.

Nekünk Mohács, azaz Matolcsy kell.

Így szocializálódtunk, a nyereg alatt puhított ősmagyar agysebészeten, a japán és a magyar gyerekek fenekén látható piros pöttyökön. Mi magunk vagyunk a fürge kis gyorsnaszád, amely vidáman szeli a habokat a viharos tengeren.

Matolcsy jó lesz bankelnöknek.

Nekünk jó. Jobb nem is kell, de ha kellene, akkor sem lehetne. Mert aki nála jobb lenne, az már nem a mi bankelnökünk volna. Hanem valamelyik, a mienkénél szerencsésebb európai országé, ahol az unortodox kifejezést az emberek sokáig keresik a szótárban.

Nálunk az unortodoxia maga az élet. A való világ, ha úgy tetszik.

Most majd szépen elfogy a Magyar Nemzeti Bank valutatartaléka, de a papagájkommandó ezt is sikerként fogja kommunikálni. Nem elolvadt, mondják majd, hanem unortodox módon felhasználásra került. A csökkenés nálunk valójában negatív növekedés. Maga mondta ezt nemrég, Matolcsyné férje.

Kimegyünk röhögni.

Ilyen világ van Magyarországon, és ne legyenek kétségei senkinek, hogy mostantól még ennél is ilyenebb lesz. Semmi sem az, ami valaha volt: a jólét jobblétre szenderült, de ez nem is baj, mert mi nem arra vágyunk. Hanem a munkaalapú társadalomra. Ahol mindenki dolgozik. Közmunkásként, ha másként nem megy, például a király által kinevezett földesurak birtokán. Akiket, hogy ne érje szó a ház elejét, polgármesternek neveznek.

Ahogyan az egykori dakota sláger is mondja: havi 47 ezer fixszel, az ember könnyen viccel. Ha egy kecskét is kap hozzá, még nevetni is tud.

Matolcsy jó lesz nekünk. Mint ahogyan mindenki más jó lenne, akit Orbán Viktor kinevez. Nekünk, magyaroknak ugyanis minden jó, amit tőle kapunk. Csak felejtsük el végre azt az ostoba tündérmesét, hogy szabadságszerető nép vagyunk. Annak gondoljuk magunkat, de közben kézből eszünk, nem tányérból.

És hátrafelé nyilazunk, ehhez értünk is valamelyest. Múltba meredünk, romkocsmák félhomályában, avítt, árvalányhajas ideológiákkal megtámogatva.

Elviseljük a megszorításokat, mert tudjuk, hogy minden értünk történik. Zokszó nélkül, önként és dalolva tűrjük, hogy hülyének néznek bennünket.

Matolcsyné férje most hat évre a Magyar Nemzeti Bankba költözik. A piac már beárazta Matolcsy bejövetelét, a gazdaság szereplői felkészültek a legrosszabbra.

Jövőre jobb lesz.

Igaz, nem nekünk.

Ju nó, pekidzs.