Kot kot, kotkodács, minden napra egy lopás
Közelebb törtetem magam a húsosfazékhoz, körülülöm a bőségtálat, s lelki szemeim előtt felsejlik, amint a farok csóválja a médiát. Ilyenkor...
Közelebb törtetem magam a húsosfazékhoz, körülülöm a bőségtálat, s lelki szemeim előtt felsejlik, amint a farok csóválja a médiát. Ilyenkor ünnep közelegvén, van mire büszkének lennünk.
Új neveket mormolok magamban, ismerkedem a játszó személyekkel: Zuschlag, Weiszenberger és a titokzatos vállalkozó, a halasi Rózsa Motel egykori tulajdonosa: F. Károly.
Nem őrültem meg, vagy ha igen, akkor nem most, és nem ezért.
Megint lopásról jönnek a hírek, s mint az ilyenkor szokás, rendes, tisztességes, ki tudja mi módon kiszivárogtatott információk alapján. Lopják az uniós pénzeket, mondta a minap a Felcsút SE elnöke, de akkor még nem vettük komolyan. Általában nem szoktuk komolyan venni a Felcsút SE elnökét, mégpedig azért nem, mert egy normális országban csak a komoly dolgokat szabad komolyan venni. Ám ezúttal a szokásosnál több tartalom volt ebben a rövid, összetettnek nem mondható mondatban: úgy látszik, tényleg lopják, bár jelenleg csak arra van bizonyíték, hogy lopni akarják. Amiben, mondjuk meg, nincs semmi rendkívüli: ahol pénz van, ott lopás is van, de legalábbis szeretne lenni. Sok pénz sokak fantáziáját indítja meg, márpedig az EU nem kevés eurót szán mostanság Magyarországnak.
Így került képbe a Weiszenberger nevű, halasi illetőségű kistérségi megbízott, valamint F. Károly, aki egy belga tükör mögül titkos felvételeket készített. Hogy mi a belga tükör, azt az átlagos olvasónak egyáltalán nem kötelező tudnia, mi magunk sem hallottunk korábban ilyenről, ám most már nem csak azt tudjuk, hogy mi az, de azt is, hogy nem volt érdemes megtanulnunk. Merthogy, mint kiderült, a Rózsa Motelben nincsenek és nem is voltak belga tükrök. (Na jó, ha már felcsigáztuk a nagytekintetű olvasótábor érdeklődését: a belga tükör egy olyan szerkezet, amely az egyik oldalról nézve tükörnek tűnik, a másik fele felől viszont ablak, vagyis átlátható, miáltal egy elrejtett kamera segítségével kiválóan lehet mögüle titkos felvételeket készíteni).
Hogy azért valami érthető is legyen ebben az írásban, arról van szó, hogy a Hír TV – fennállása óta nem először - közzé tett egy titkos videó felvételt. A rövid, ám hatásos képeken Weiszenberger úr éppen azt magyarázza a lapzártakor még csak F. Károlyként elhíresült vállalkozónak, hogy ő tudja, miként lehet az uniós pénzekből húsz millió forintot szerezni. Ebből, mondja Weiszenberger, ötmilliót vissza kell osztani a minisztériumnak. Több pénzt is lehet kapni, mondta a felvételen Weiszenberger, de ahhoz már a János is kell. Hogy ki lehet a titokzatos János, azt jelenleg nem lehet biztosan tudni, de sejthető, hogy a kiváló Weiszenberger által elővezetett történetben nem Kádárra, de még csak nem is az előző pápára, hanem Zuschlagra kell gondolnunk.
Vannak persze gondok ezzel a kazettával. És nem csak az, ami rajta van: legalább ennyire aggályos, ahogyan előkerült. Az ominózus felvétel ugyanis nem mostanában, hanem még két évvel ezelőtt, 2005-ben készült, és egy ügyészségi házkutatás során foglalták le F. Károly vállalkozónál.
F. Károly ugyan cáfolja, ám más hírek viszont arról szólnak, hogy egy ideig milliókért árulta a kazettát. Konkrét üzletkötésről nem tudunk, ami viszont biztos, hogy szeptember végén a Hír TV nyilvánosságra hozta a felvételt.
Miért éppen most lett aktuális? Joggal kérdezhetnénk ilyet, ha nagyon naivak lennénk, olyanok, amilyenek már egy jó ideje nem vagyunk. Mert ugye jóhiszeműen akár azt is gondolhatnánk, hogy a derék sajtómunkások azért most hozták nyilvánosságra a felvételt, mert most került hozzájuk. Ha azonban elhinnénk ezt az agyament verziót, nyeretlen kétévesek lennénk, valamint teljes joggal vonulhatnánk be valamelyik még meglévő elmeosztály egyik szabad ágyára.
Merthogy a Hír TV semmit sem tesz véletlenül. Nyáron nem lehet forradalmat csinálni, akkor az emberek Olaszba’, Törökbe’, vagy éppen az újra felfedezett Balatonnál üdülnek. Az meg nyilván a véletlennek tudható be, hogy a Felcsút SE elnöke, akkor még senki sem tudta miért, tavaly egész nyáron arról beszélt, hogy a kormány hazudik. Mintha csak megágyazni kívánt volna a szeptember közepén nyilvánosságra kerülő hangfelvételnek. Hogy mire az emberek hazajönnek a nyaralásból, és már az iskolakezdés sokkján is túltették magukat, tudják mihez kötni a kiszivárogtatott kazettát.
A forgatókönyv most megint hasonló: a Felcsút SE elnöke egy Fidesz-közeli rádióban megemlítette, hogy Magyarországon ellopják az Uniós pénzeket. Ekkor még senki sem sejtette, hogy kerül a csizma az asztalra, miről beszél a sportvezető. Majd, alig néhány nap múlva, ki tudja mi módon, előkerült az uniós pénzek ellopásáról szóló – nem azt bizonyító! – kazetta.
Ha sajtócézár lennék, megemelném a kalapom a Hír TV oknyomozói előtt. Megemelném, de közben azért erősen fognám, mert nem bíznék meg teljesen e derék sajtómunkások becsületességében: szakmai tudásuk dicséretes, hiszen, mint már annyiszor, ismét azt láthattuk, hogy mindig ott vannak, ahol történik valami.
Sőt: ahol ők ott vannak, ott mindig történik valami!
És ez utóbbi azért már egy kissé elgondolkodtató. Azt mondjuk, nem gondolnám, hogy a mi köztársasági elnökünknek foglalkoznia kellene a dologgal, ott vannak neki a bazsarózsák, meg a nemzet egysége, a helyében én sem tudnék egyszerre kettőnél több dologra koncentrálni. De azért valamelyik, harcos ombudsman, megkérdezhetné: hogyan kerülhet egy ügyészség által lefoglalt kazetta a Hír TV-hez? Miként lehet az, hogy tavaly, a TV székház előtti randalírozás idején a Hír TV kamerái minden esetben ott voltak, ahol éppen történt valami? (Másképpen: ahol ők voltak, ott mindig történt valami).
Ha bármelyik ombudsman venné magának a fáradságot, talán kinyomozhatná, vajon mitől volt a Fidesz-közeli Magyar Nemzet annyira jól értesült a brókerbotrány idején? Hogy az ügyészségnél elzártan kezelt Kulcsár-vallomásokat miként volt képes szinte hamarabb közölni, mint ahogyan azok elhangzottak?
„Lopnak a bőség kosarából” – írta Utassy József költő. Nem most, még 1969-ben. Akkor, amikor még senki sem sejthette, hogy majd valamikor egy Zuschlag nevű politikusra hivatkozva a Weiszenberger névre hallgató kistérségi megbízott a Rózsa Motel sosemvolt belga tükre előtt tisztességtelen ajánlatot tesz F. Károly vállalkozónak.
Körülülöm a húsosfazekat, ha mernék, nagykanállal mernék a sűrűjéből. Egy belga tükör takarásából magyarul bámulom, amint egy mániákus farok egykedvűen csóválja a Hír TV-t és a Magyar Nemzetet.
Hamarosan a sötétség.
Egy út áll előttem: melyiken induljak?
Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság - www.nepszava.com - számára írt cikk írott változata
