Bemegy két nagykorú a dohányboltba, nem sokkal utánuk egy kiskorúnak látszó fiú is követi őket. Nem vásárolni akarnak, hanem büntetni. Persze nem ezt mondják, előbb még egy kicsit álcázzák magukat. Beszélgetnek, csevegnek, a kiskorú, akiről ez amúgy nem látszik egyértelműen, és azt sem tudni róla, hogy valójában a két nagykorúval van, csak téblábol.

Végül félmillió forint büntetéssel fenyegetik meg az üzlet tulajdonosát, mert az eladó nem azonnal, azaz, belépése pillanatában, hanem csak néhány perc késéssel kérdezte meg a fiút, elmúlt-e már 18 éves.

Veszprémben történt az eset, de máshol is történik ilyen. A fogyasztóvédelemnek ugyanis más sem lebeg a szeme előtt, mint a szent cél, vagyis az, hogy a kiskorúak ne jussanak dohányáruhoz.

A fogyasztóvédelem ezek szerint azt gondolja, hogy a kiskorúak, köztük a karon ülő csecsemők, úgy jutnak dohányáruhoz, hogy apuka, vagy anyuka karján ülve bemennek a boltba, és ott helyben a szájukba veszik a cigarettát, meggyújtják, és vidáman füstölni kezdenek.

Ha valaki ismer fogyasztóvédőt személyesen, mondja el neki, hogy a kiskorúak másképp jutnak hozzá a cigarettához. Például úgy, hogy megkérik Csintalan Sándort, aki bemegy és vásárol helyettük. (Más felnőttet is meg lehet kérni, de a legjobb, ha épp Csintalan Sándor van kéznél.) Persze ehhez az is kell, hogy a kiskorú udvariasan kérje meg Csintalan Sándort, vagy valamelyik arra járó felnőttet. Nem nagy dolog ez, a kiskorúak is tudnak udvariasak lenni, főként akkor, ha dohányozni támad kedvük.

Más kérdés, hogy ha a kiskorú nem léphet be a dohányboltba, akkor a fogyasztóvédők által felkért 17 és féléves fiatalembert milyen alapon, és jogon kérték fel a fogyasztóvédők erre a törvénysértésre. Megbünteti-e őt valaki azért, mert bement a nemzeti dohányboltba, holott tudta, hogy nem szabad bemennie? Megbünteti-e a fogyasztóvédőket valaki, mert kiskorút vettek rá, hogy bemenjen a nemzeti dohányboltba?

És nemcsak a boltba vitték ezt a szerencsétlen 17 és féléves fiút, de emellett még egy szánalmas kalandba is belerángatták. Rávették arra, hogy már kiskorában elsajátítsa a képmutatást. Hogy valaki másnak mutatkozzon, mint aki valójában, előre megfontolt módon, mások megtévesztésének szándékával – jogászok nyilván tudják a megfelelő tényállást.

Mert az egy dolog, hogy a veszprémi trafikost most majd akár félmillióval is lenyúlhatják, amiért az eladó – akit épp a magukat vásárlónak álcázó felnőtt fogyasztóvédők foglaltak le – nem rögtön, hanem csak percek múltán kérdezte meg a 17 éves fiútól, hogy elmúlt-e már 18 éves. Jó lenne tudni azt is, milyen jogcímen foglalkozatja a fiatalkorút a fogyasztóvédelem. Baráti alapon kérték meg a szomszéd ráérő gyerekét, gyere már Pisti, lenne néhány próbavásárlás, szívatni kéne a nemzeti dohányboltok trafikosait. Netán hivatalosan ment az egész, azaz, Pistike, nyári diákmunkásként vett részt az akcióban.

Talán még meg is hirdették valahol az állást: jó arcú, magukat másnak mutatni hajlandó, 18 évnél nem sokkal fiatalabb fiúkat és lányokat keresünk jól jövedelmező munkára.

Mi ez, ha nem csalásra és törvénytelenségre nevelés? Más szóval: kiskorú megrontása.