Hőségrekordok dőlnek, agyunkra megy a meleg, nem csoda, ha a legképtelenebb dolgok jutnak ez ember eszébe. Például egy olyan ország, ahol a legfőbb ügyész nem pártkatona. Független szakember, aki nem azt tekinti fő feladatának, hogy a cimborák stiklijeit eltussolja. Már javában vizsgálódna a trafik-mutyi ügyében, a televíziókban pedig mutatnák, amint bilincsben vezetnék el a rendőrök a vádlottakat.

Nevezzük ezt az országot Alternatív Magyarországnak. Alternatív Magyarország külügyi államtitkára bocsánatot kérne az emberektől, majd azonnal lemondana. (A sorrend megcserélhető.) Megkövetné az országot, amiért ő és pártja folyamatosan szemkilövetős rendőrségről beszél 2006-tal kapcsolatban, de támogatják a mostani török kormányt, akik ugyan nem lövik ki senkinek a szemét, mert ennél egyszerűbben rendezik le a dolgokat: lelövik a nekik nem tetszőket.

Alternatív Magyarország belügyminisztere már rég lemondott volna a márciusi hókáoszért, és az izsáki rendőrsön „kihallgatott” Bara József brutális agyonveréséért.

Alternatív Magyarországnak független sajtója kenne. Nem mikrofontartó állványok kérdeznének alá a stúdióba látogató kegyelmes uraknak. Olyan pedig még véletlenül sem fordulhatna elő, ami ma mindennap megesik, hogy egy kis cenzor ül a sajtómunkások fejében, és emiatt a bokacsattogtató közmédia gyakorta túlteljesít, még a gazdái által elvártnál is szégyenteljesebben működik.

Alternatív Magyarországon nem lehetne szóvivő az, aki hazudik. Sem folyékonyan, mint tették ezt két évvel ezelőtt, amikor még hihetőbb volt a mellébeszélés, sem pedig úgy, mint mostanában: hebegve, habogva, lehajtott fejjel, a kamerába még véletlenül sem nézve.

Alternatív Magyarország nem vív szabadságharcot a nem létező ellenségekkel. Nem szélmalmokkal hadakozik, hanem együttműködik másokkal. A nemzeti érdekek mentén természetesen, mert nincs nagyobb nemzeti érdek annál, minthogy ne lesajnált és szalonképtelen tagjai legyünk a nemzetek közösségének.

Alternatív Magyarországon a gazdaságpolitikáját közgazdászok csinálják. Politikusokkal és civilekkel egyeztetve, de szakmai alapon. Ebben a nagy forróságban simán el tudok képzelni egy olyan országot, ahol nem tündérmesék vannak, hanem számok. Nem csúsztatások, hanem statisztikák. Mert tényleg jó dolog a rezsicsökkentés, de még ennél is sokkal jobb lenne, ha a piacon nem 300 forintba kerülne egy kiló krumpli.

Négyszáz forintba az alma, ezerkétszázba a sárgabarack kilója.

Alternatív Magyarországon nem maradhatna a helyén olyan oktatási államtitkár, aki szerint a humán tudományok nem hoznak létre új értéket. Olyan, a kultúráért is felelős miniszter, aki eltűri, hogy magas beosztásban lévő kormányhivatalnoka buzizzon.

Ebben az országban nem lehetne következmények nélkül állítani, hogy ingyenes az oktatás, amikor mindenki tudja, hogy nem az. Hogy nő a foglalkoztatottság, amikor a vak is látja, hogy csökken. Hogy javult az egészségügyi ellátás, miközben a saját bőrünkön érezzük, hogy romlott. Hogy több gyerek születik, miközben kevesebb.

Meleg van, szabadon szárnyal a fantázia. Kiszámítható és élhető ország jár ilyenkor az ember eszében. Olyan, amely nem jobban, hanem normálisan teljesít.

Jöjjön el a mi országunk.