1241 érvényes szavazatból 1240 jutott Orbán Viktorra a Fidesz szombati kongresszusán. Egyedüli jelöltként indult a Kedves Vezető, mégis a vártnál szorosabbra sikeredett a verseny. Volt miért izgulni, meglesz-e a száz százalék. Nem lett meg, de így is volt ok az örömre: Orbán Viktor, aki kihívó nélkül indult a Fidesz elnöki posztjáért, kiütéssel győzött.

Szép ez az eredmény, de legalábbis tiszteletre méltó. Kádár Jánosnak például soha sem sikerült ennyire meggyőzően győzni, ott volt szegénynek púpként a Hazafias Népfront, az majdnem mindig elvitt közel fél százalékot. Rákosi Mátyásnak is csak néha jött össze, nagyon kellett figyelni már akkor is, ébernek lenni, és harcra késznek, mert az ellenség sosem aludt, és ha csak tehette, betette mocskos mancsát a mi földünkre.

Szép idők voltak az ötvenes évek, és most, hála a Kedves Vezetőnek, meg lettek idézve alaposan. Kezdve azzal, hogy a küldötteknek meg kellett tekinteniük egy videó-összeállítást, a Kedves Vezetővel a főszerepben. Nem volt ellenükre, már csak azért sem, mert mindössze 1 perc 21 másodpercig tartott a hátborzongatás. Egyedül a Kedves Vezető türelmetlenkedett a vége felé, kezdte volna már a mondandóját, nem akarta, hogy akár egyetlen perc is kárba vesszen, hadd jusson el minél hamarabb az emberekhez a Gondolat.

Nézik az emberek a mozit, hallgatják a zenét, felállva tapsolnak. A Roxette zenéje szól, a Listen to Your Heart, hallgass a szívedre. Huszonvalahány évvel ezelőtt is ezt hallgatták, akkor kevesebb volt a pocak, több a haj, viszont nem kellett felállni, és tapsolni sem volt kötelező.

Gondosan összevágott filmet látunk, a Fidesz sajtósainak vizsgamunkáját a Kedves Vezető hőstetteiről. Havas tájon bolyong a szolgálati gépkocsijával, arca gondterhelt, sok a hó, mindenki ellenünk van, bántják a magyart, nyomják Krahácsot. Egy vágás, és máris vizes tájon falja a kilométereket, árvíz van, a víznek árja. Pelikán gátőr jut az eszünkbe: a Duna az jön, az mindig jön. Újabb ugrás, ni csak, ide a rozsdás bökőt, ha ez nem a Békemenet! Csupa csatában szocializálódott, kipróbált békeharcos. Nem leszünk gyarmat, írták ki egy hatalmas molinóra.

Hiányérzetünk van, még akkor is, ha tudjuk: 1 perc 21 másodpercbe nem sűrűsödhet bele egy egész élet. Bármennyire is kiváló munkát végzett a Fidesz sajtóosztálya, néhány alapvetés kimaradt a klipből. A teljesség igénye nélkül: hősünk kétszer elszámol a végtelenig és vissza, oxigénpalack nélkül nullával oszt a Mount Everest tetején, arról pedig, hogy hány vak nénit vezetett át az úttest másik oldalára – miközben ők nem is akartak oda átmenni – szemérmesen hallgat az összeállítás.

Aztán végül szót kapott a Kedves Vezető. Megtudtunk mindent, amit eddig is sejtettünk. Hogy a nemzetközi helyzet fokozódik, az osztályharc úgyszintén. Forgolódnak a tőkés birodalmak, de mi nem hagyjuk magunkat. Állunk a vártán, állunk tűzözönben minden poklon át… Bátran, tankok ellen száz halálon át.

Azt mondja a Kedves Vezető, de szó szerint, nem az ujjunkból szoptuk, hogy „mindenki fel fog vonulni Magyarországgal szemben, bülbülszavú bankárok, mohó multinacionális cégek, az őket kiszolgáló brüsszeli bürokraták és az ő hazai apródjaik”.

Indulunk rögvest, megvédjük a határokat. Csapatokat toborzunk, karabélyra kalapozunk, mert nem csak ellenzékben, de veszélyben sem lehet a haza.

2014 a rezsiharc éve lesz, mondja a Kedves Vezető. Nemrég még a gyarapodás évének nevezte 2014-et, lehet, rosszul emlékszünk, vagy nagyon félreértettünk valamit.

És még mindig nem volt vége: a Fidesz-kongresszus tiszteletére a Puskás Akadémia eddig gyengélkedő futballcsapata legyőzte a Ferencvárost.

Hajráf Magyarország, hajráf magyarok.