Napok óta kering egy vicces mondat az interneten: Szóljon valaki a Blahán pánsípokkal és énekléssel esőért fohászkodó indiánoknak, hogy hagyják abba, mert ez már egyáltalán nem vicces.

Valaki szólhatna Kósának és Szíjjártónak is. Meg Orbánnak is, persze.

Hogy hagyják már abba. A hazudozást, a mellébeszélést, a ködösítést.

Mert az már tényleg nem vicces, hogy Kósa Lajos debreceni polgármester csütörtökön mond valami őrületes baromságot, és ettől mélyrepülésbe kezd a forint, megnő az ország nemzetközi törlesztési kockázata, megy tönkre minden.

És másnap Szíjjártó Péter minderre még rátett egy lapáttal. Egyáltalán nem túlzás, amit Kósa Lajos állított a közeli államcsődről, mondta a miniszterelnök szóvivője.

Ez, ha lehet, még annyira sem volt vicces, mint Kósa poénja. Tovább romlott a forint, megint zuhant a tőzsde, újból idegesek lettek a nemzetközi befektetők, elemzők.

A piacnak nincs humorérzéke. Vagy, ha van, csak a jó vicceket érti.

A Fiúk még mindig azt hiszik, hogy nem egy ország élén, hanem egy nagygyűlésen vannak. Gondosan megválogatott híveknek, a vezért bódult áhítattal hallgató tömegnek beszélnek.

Még az árvíz sem így működik. Mert odáig rendben van, hogy Orbán katonákat, rendőröket és rabokat (?) vezényelt a gátra. És az is adekvát, hogy Pintér Sándor belügyminisztert bízta meg a munkák koordinálásával. Csak sajnos még azt is hozzátette: Pintér Sándorral együtt mi már több árvizet elhárítottunk.

Így persze már érthető. Én speciel szökőárakat szoktam megállítani, a házunkban pedig lakik egy néni, az, ha ránéz egy cunamira, annak annyi. (Egyik ismerősöm földrengésekre specializálódott: odamegy, ad neki két pofont, és a földrengés megszégyenülten hazakullog).

Szóval, szóljon már valaki a Fiúknak, hogy ez már egyáltalán nem vicces.

Mert úgy látszik, Szíjjártó ezt még nem tudja. Csütörtökön este például megpróbált szellemes és nyegle lenni. (Az utóbbi sikerült). Nem vagyunk mi annyira fontosak, mondta, hogy egy mondatunktól összedőljön a világ.

Annyira tényleg nem fontosak. Csak hát, tetszik, nem tetszik, fontos pozíciókban tetszenek lenni. Tessék már észrevenni, hogy Önök egy ideje nem ellenzék, Önök itt most kormányon méltóztatnak lenni.

Lehet találgatni, hogy miért mondott csődöt csütörtökön a Fidesz? Mi volt a valós szándéka, miért kockáztatja a devizahitelesek és úgy általában a magyar polgárok – a zemberek – pénzét.

Könnyű lenne azt mondani, hogy nem értenek hozzá. Hogy hülyék gyülekezete, gazdasági analfabétáké. Ám ez nem igaz: nem buta emberek gyülekezete a Fidesz. Talán nem is okosabbak, mint a másik oldal, legföljebb ravaszabbak, körmönfontabbak. De a gazdasági szakértőik ugyanazokon az egyetemeken, ugyanazoktól a professzoroktól, ugyanazt tanulták, mint a szocik gazdasági prominensei. És a Fidesz-közeli oligarchák ugyanabban a langymelegben szedték meg magukat, mint a másik oldal milliárdosai.

Arra meg már gondolni sem merünk, hogy puszta haszonlesésből döntik most romba az országot. Mert valakinek érdeke a gyenge a forint, valaki sokat kaszál azon, ha padlót fog a gazdaság. Gondoljuk azt, hogy azok a milliárdosok, akik a Fidesznek éveken át hiteleztek, így kapják most vissza a pénzüket. A Fidesz pedig, kormányra kerülvén, ezen a fura, a gazdaság világában némiképp szokatlan módon törleszti tetemes adósságát.

Elméletileg persze ez is elképzelhető. De ilyenre talán mégsem vetemednek: hazaárulás lenne, gazemberség.

Marad hát egy harmadik verzió, talán még ez a leghihetőbb. Aki látta a tévében Orbán Viktort Brüsszelben Manuel Barroso mellett szerencsétlenkedni, az tudja, miről van szó. Orbán úgy téblábolt az elnök úr mellett, hogy látszott rajta, éppen most szaladt bele egy hatalmas pofonba.

Kiment Brüsszelbe, azt hitte, hogy ott is lehet jópofizni. Elmondta, hogy azért nem lehet tartani a hiánycélt, mert a kommancsok szétlopták az országot, romokban van minden. Mi meg, így Orbán, megígértük az embereknek, hogy munkahelyek lesznek, magasabb bérek, újra indított szárnyvonalak, visszaadott tizenharmadik nyugdíj, azonnali és radikális adócsökkentés. Ehhez, így Orbán, el kell engedni a hiányt - 3,8 helyett 6 és fél, 7 százalékra.

Felejtse el Orbán úr, mondta erre Barroso! Szigorú és takarékos gazdálkodással tartani kell az idei hiánycélt, a jövő évit pedig  3 százalék alá kell csökkenteni.

Orbán elsápadt, majd megbízta hű fegyverhordozóját, Szíjjártót, tegyen valamit.

Szíjjártó pedig jobb híján feltelefonozta Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét. Aki amúgy a Fidesz alelnöke, régi, megbízható megmondó ember. Lajoskám vazze’, kérnénk tőled egy szívességet. Ez a Barroso vagy hogy a f…ba hívják ezt az őrült portugált, nem engedi, hogy elengedjük a hiányt. Valamit kell mondanunk az embereknek, hogy miért nem tudjuk betartani a választási ígéreteinket! Csinálj már valamit, lécci!

Kósa Lajost nem abból a fából faragták, aki csak úgy, cserbenhagyja a társait. Kósa Lajos még aznap, azaz csütörtökön, csődöt mondott.

A többit már tudjuk.

Szóljon már nekik valaki, hogy ez egyáltalán nem vicces!

A Klubháló - www.klubhalo.hu - számára írt cikk írott változata